Székely Zsuzsanna

A szecsuáni bors az ázsiai konyha jellegzetes fűszere. A nemzetség sok tagjának termését használják fűszerként.

A rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó Zanthoxylum nemzetség legjelentősebb fajai a Himalájából, Közép-, Dél-, és Kelet-Ázsiából származnak. Csak néhány áll itt a példa kedvéért: Z. piperitum (Z. sansho) (Közép-, Kelet Kína, Japán, Kórea), Z. bungei (Kína, Tajvan), Z.limonella (Észak-Nyugat India, dél-ázsiai félszigetek), Z. alatum (Himalája, Dél-Ázsia, Kelet-Ázsia) stb. Mindegyik fajnak meg van a helyi gasztronómiában a szerepe. Bar az alapfajnak a Z. piperitum tekinthető, kiderült, hogy a Z. bungeanum, Z. simulans, Z. planispinum és Z. armatum sokkal szélesebb körben használt fűszernövények. A nemzetség észak-amerikai faja, a Z. americanum fajt a köznyelv fogfájás fának nevezi. A termés vagy a fiatal fás részek rágcsálása ideiglenesen elmulasztja a fogfájást.

A szecsuáni bors, mint fűszer

A lombhullató cserje vagy kis fa, a Z. piperitum fűszerezésre használt szárított termésének aromája és esetleges csípőssége a terméshéjból (perikarpium) származik. Miután a mag étkezési szempontból közömbös, valójában ajánlatos elhagyni, mielőtt az ember foga közé szorulna. Azonban a kóreai Zanthoxylum schinifolium magja legalább olyan zamatos, mint a terméshéj, ezért fűszerezésre mindkettőt használják. Japánban a növény friss levelével dekorálnak is.

A fűszer citromos illatú. Az alábbi fajták, Z. alatum, Z. avicennae és Z. schinifolium, aromája ánizsos. Általában elmondhatjuk, hogy mindegyikük erősen csípős. A Z. piperitum levelének aromája mentára és citromra is emlékeztet.
Csípősséget okozó vegyületei telítetlen polikarbonsavak amidjai. További nem illékony vegyületei a flavonoidok, terpének, alkaloidok, és lignánok. Tipikus aromáját illóolajok adják. A levelek aromájukat a terpén származékoknak köszönhetik. (Food Science and Biotechnology, 11, 680, 2002)
A himalábán élő Z. alatum, mely a tibeti és nepáli konyha fűszernövénye, aromáját illóolajának linalol, limonén, fahéjsav származékainka köszönheti. (Journal of Essential Oil Research, 10, 127, 1998)

A szecsuáni bors olyan jelentőséggel bír a kínai konyhában, hogy csípősségét külön névvel illetik (ma), szemben a többi csípős ízzel (la). Ha megpróbáljuk csilipaprikával vagy fekete- illetve fehérborssal helyettesíteni, az ételek íze elveszti jellegzetességét. A szecsuáni pörkölt akkor az igazi, ha paprikás szaftját meghintjük őrölt szecsuáni borssal. Ez az intenzív íz a ma-la. A mindennapos kínai asztali fűszert, az erős sót (jiao yan) úgy állítják elő, hogy a durva kristályú sót együtt hevítik a szárított szecsuáni borssal, majd, amikor már füstölni kezd a hevítést abbahagyják, lehűtik a keveréket, és finomabbra őrölik. Gyakran keverik csillagánizs és gyömbér porral. Szárnyasok fűszerezésére használják. Pirítva, és megőrölve a kedvelt kínai öt fűszer alkotórésze. (2 rész édeskömény, 2 rész csillagánizs, 1 rész szecsuáni bors, 1 rész fahéj és 1 rész szegfűszeg).

 A szecsuáni bors gyógyhatásai

A szecsuáni bors szárított terméshéját régóta használja a népgyógyászat. Alkalmazzák emésztésserkentő, vizelethajtó, méregtelenítő és féregtelenítő hatásai miatt. A szárított terméshéjban két szerotonin származékot,  alifás (nyílt szénláncú) aminosafakat, flavonoidokat, polifenolokat, glikoproteineket, glikozidokat és illékony vegyületeket mutattak ki. A levél- és termés kivonatoknak kimutatták  többek közt antioxidáns, gyulladáscsökkentőket, tumor ellenes, izomlazító, koleszterincsökkentő, idegrendszer védő és vírusölő hatását. Továbbá fény derül A típusú influenza vírus elleni hatására is, sikerült az antivirális hatást kiváltó kvercetin vegyületeket is megtalálni. (Journal of Microbiology,   Vol. 52, Issue 4, 340-344, 2014)

The post Szecsuáni bors az ázsiai konyhában appeared first on Kert Lap.

Egy természetes kertből sem hiányozhat a kerti borágó. Régóta ismert egyéves fűszer-, dísz- és gyógynövény. A csillag alakú virágok egész nyáron nyílnak, és levelekhez hasonlóan szintén ehetőek. Igénytelensége és díszítő virágai, valamint bolyhos hajtásai miatt díszként is ültetik.

Borágó bemutatása

A borágó (Borago officinalis) tudományos nevéből az officinalis szó utal arra, hogy gyógynövényként használják. Vadon terem Közép- és Kelet-Európában. Feltehetően a nyugat-mediterrán régióból származik. Az 1970-es évek végétől nálunk is termesztik. Karógyökerén sok oldalgyökér fejlődik. A 0,8-1,5m magas szár, belül üreges, elágazó. Levelei szórtak, épszélüek, az alsók hosszú nyelűek, lemezük tojásdad, a szárhoz hasonlóan erősen serteszőrös. Virágzata kevésvirágú kunkor. A párta színe égszínkék. termése makkocska.

Kerti borágó gondozása

Napos, félárnyékos helyen szépen fejlődik. Jó vízgazdálkodású talajba való. Szárazság idején azonban öntözni kell. Laza, jó vízgazdálkodású talajban fejlődik a legszebben. Tavasz végén vessük el a magjait szabadföldbe. Néhány magot tegyünk egy csoportba, és később csak a legfejlettebbet hagyjuk meg. Növekedéséhez kellő teret biztosítsunk, különben elnyomja a puhább levélzetű növényeket. Magjáról felújul. Szegélybe, fűszerkertbe ültessük. Fiatal zsenge leveleit egész nyáron gyűjthetjük. Legfőbb károsítói a meztelencsiga, nedves, párás időszakokban gyakori betegsége a lisztharmat.

Kerti borágó gyógyhatásai

Hajtásában nyálkaanyagok, szaponin, cserzőanyagok, ásványi anyagok találhatók. Levele 2,6 nonadienal illóolajat tartalmaz, amely a gombaaromának is fő alkotórésze. Számos nem illékony összetevői toxikus pyrrolizidine alkaloidok, intermedine, lycopsamine, amabiline és supinine. Valójában májtoxinok, amelyek májkárosító hatása akár halálos is lehet. Szerencsére igen kis koncentrációban fordul elő a növényben, mégis a gyógyászati alkalmazását nem tartják biztonságosnak.

Gyógyászatban felhasznált része a magból hidegen préseléssel kinyert és a finomított magolaj. A zsíros olajat, amelynek fő hatóanyagai a gamma-linolénsav,a linolsav és olajsav, elsősorban külsőleg használják: a bőrgyógyászatban aknék, bőrgyulladás és pszoriázis ellen, valamint reumás tünetek kiegészítő kezelésére, a kozmetikai készítmények vivő- és hatóanyagaként.

A népgyógyászat a borágó leveles hajtásából készült teát vizhajtóként, székfogóként alkalmazza, külsőleg kelések borogatására használja.

Forrás: patikamagazin.hu

Borágó kulináris alkalmazása

Kulináris alkalmazásának nincs kockázata. Virágában nem toxikus thesinine alkaloid található. Magjának olajtartalma telítetlen zsírsavakban gazdag (pl. γ-linolénsav 20%), toxikus alkaloid tartalma elhanyagolható.

Zsenge leveleit, hajtásait és virágait egyes országokban élelmiszerként és fűszerként is fogyasztják. Közép-Európában kedvelt fűszernövény. Íze a friss gombáéhoz hasonlít. Frissen használjuk fel, és ne főzzük együtt az étellel. Forralás, főzés, párolás hamar tönkreteszi aromaanyagait. Le is fagyaszthatjuk, szárítva viszont elveszti jellegzetes ízét. A jellegzetes német fűszerszószok elmaradhatatlan alkotórésze. Ilyen a frankfurti „zöld szósz” Frankfurter Grüne Sauce. A tradicionális recept hét jellegzetes fűszere a petrezselyem, turbolya, metélőhagyma, kerti zsázsa, sóska, csabaire és borágó. Sülthúsokhoz, főtt húsokhoz főttburgonyához, halhoz, zöldségekhez kitűnő.

Virágait is frissen és szárítva is használják. Friss saláták kedvelt ízesítője. Gyakran krémlevesekhez is használják.

The post Borágó appeared first on Kert Lap.

A mák haszonnövény és dísznövény. Nemcsak az ipari mákra, hanem az étkezési- és a  kerti dísznövényként nevelt fajtákra is szigorú szabályok vonatkoznak. A díszmák a természetes kertek egyik legmutatósabb nyári virága.

Mákfélék családja

A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó növények zömmel lágyszárúak. 20 nemzetség, és kb. 200 növényfaj tartozik ide. Közös jellemzőjük, hogy a virágoknak két lehulló csészelevele, négy sziromlevele, sok porzója és két vagy annál több termőlevélből álló termője van. Termésük tok. A növényekre jellemzőek továbbá a tejnedvet tartalmazó tejcsövek. Magvaik fehérjében és olajban gazdagok.

Mezei pipacs

A mezei pipacs (Papaver rhoeas) a búzavirággal együtt a nyár eleji táj dísze. A hazánkban őshonos gyomot a mezőgazdasági nagyüzemek tábláin hívatlan vendég, de a természetes kertekben  miatt kedvelt lángvörös sziromlevelű, fekete torkú vadvirág. Ha azt szeretnénk, hogy megmaradjon, netán elterjedjen, ne kaszáljuk le virágjában, hanem várjuk ki, míg a kifejlődő magokat önvetéssel elhinti. különösebb tennivalónk nincs vele, hiszen gyomnövényként nem igényel törődést.

Kerti mák és az ópium

A kerti mák (Papaver somniferum) fontos, kettős hasznosítású gyógynövény. Őshazája Nyugat-Ázsia, illetve az újabb kutatások szerint a Nyugat-Mediterráneum. Több ezer éve ismerik és termesztik. Tudományos neve, a latin somnus (alvás) és a ferre (hoz), is utal tejnedvének narkotikus hatására. Az éretlen terméstokban és a növény zöld részeiben található, megszilárduló tejnedv, az ópium, kb. 20 %-ban huszonötféle alkaloidot (pl. a fenantrén típusú morfint, kodeint, tebaint, és a benzil-izokinolin típusú narkotint, papaverint, narceint) tartalmaz. Ezen kívül viasz, gyanta, cukor, és fehérje tartalma is jelentős. Ópiumnyerés céljából a termés tokját megkarcolják, és a sebzés helyén kicsurgó tejszerű nedvet, az ópiumot a megszikkadás után összegyűjtik. Manapság gyógyítási céllal már nem használják a nyers ópiumot, hanem sztenderdizálják 10% morfin tartalomra, vagy az alkaloidokat elválasztás után tisztán adják a betegeknek. Ópiumból állítják elő a legismertebb kábítószert, a heroint. India és Törökország évente kb. 200 tonna ópiumot állít elő mákból.

Két ökotípusa ismert, a tavaszi és az őszi mák. A tavaszi vetésű mák tenyészideje 100-150 nap, míg az őszi máké 220- 270 nap. A hosszabb vegetációs ciklusból adódóan az őszi fajták előnye a tavasziakhoz képest a nagyobb tok-, illetve maghozam.

Mák és a mákolaj

A magvakból nyert mákolaj igazi különlegesség. Linolénsav tartalma 60-65%, míg oleinsav tartalma 18-20%. Csak kis mennyiségben állítják elő. A hidegen sajtolt mákolajat salátákhoz adják. A gyógynövényboltokban kapható mákolajat csontritkulás megelőzésére fogyasztják.

Állítólag Szlovákiában több évvel ezelőtt egy egész temetőnyi sírt kellett exhumálni, mert áthelyezték azt a falu túlsó oldalára. Mindenki legnagyobb meglepetésére a csontok teljesen ép állapotban voltak, olyannyira, hogy tudományos vizsgálatot indítottak az okok felderítésére. Kiderült, hogy a helyi lakosság rendszeresen, heti 3-5 alkalommal fogyasztott étkezési mákot különböző ételek formájában, mivel épp a máktermesztés volt a falu egyik fő bevételi forrása. A további tudományos kutatások kiderítették, hogy a mák olajának rendkívül magas foszfor tartalma volt a “felelős” a kalcium hatékony felszívódásáért, és a csontokba beépüléséért. A kutatások során létrehoztak két, egyenként 20-20 fős csoportot, melynek tagjai előrehaladott csontritkulásban szenvedő nők voltak. Az egyik csoport hagyományos kezelést kapott, míg a másik napi 1-1 = mokkáskanálnyi mákolajat szedett. Az eredmény mindenkit meggyőzött! A mákolajjal “kezelt” csoport valamennyi tagjának csontozata normális értéket mutatott már 12-16 hónapos kezelést követően.

A növény gyorsan száradó olaja a festékgyártás értékes alapanyaga is egyben. Világossárga vagy fehér színe a lenmagolajjal ellentétben nem sötétedik, ezért különösen művészolajfestékek gyártásánál használják.

Az étkezési mák tápértéket az Újdiéta folyóirat szerint: 100 g mákban 20,5 g fehérje, 38,2 g zsír, 23,9 g szénhidrát, 10,79 g rost és 537 kcal energia található. Ásványi anyagokban sem szűkölködik: foszfort, káliumot, magnéziumot, kalciumot, nátriumot és vasat, vitaminok közül pedig E- és B₆-vitamint, biotint és pantoténsavat is tartalmaz.

Ipari mák, étkezési mák, díszítő mák

A 2004- től hatályos 162/2003. (X. 6.) Kormányrendelet a magas alkaloidtartalmú ipari, az alacsony hatóanyag-tartalmú étkezési és díszítő mák termesztését, az ipari fajtákkal végzett kutatási, nemesítési, fajtakísérleti tevékenységet, valamint a mák növény és részeinek forgalmát is szabályozza. (Kertészet és Szőlészet 2003/51-52. ). A hatályos szabályozás itt olvasható.

A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint

Ipari mák: a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továb biak ban: MgSzH Központ) által a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Bizottság által a mezõgazdasági növényfajok közösségi fajtajegyzékében (a továb biak ban: Közösségi Fajtajegyzék) közzétett olyan – magas alkaloid tartalmú – mákfajta (a továb biak ban: mákfajta), amelyben a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhetõ tevékenységekrõl szóló Korm. rendelet (a továb biak ban: KKR.) 1. számú melléklete szerint kábítószernek minõsülõ ópium alkaloidok összes hatóanyag koncentrációja a légszáraz állapotú kifejtett máktokban átlagosan 0,7% feletti;

Étkezési mák: az MgSzH Központ által a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Bizottság által a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett olyan – alacsony alkaloid tartalmú – mákfajta, amelyben a KKR. 1. számú melléklete szerint kábítószernek minõsülõ ópium alkaloidok összes hatóanyag koncentrációja a légszáraz állapotú kifejtett máktokban átlagosan 0,7% vagy az alatti;

Díszítő mák: virágkötészeti célra előállított étkezési mákfajta. A díszítő mák virágkötészeti célra felhasznált mákszalmája a növény 30–50 cm hosszú mákszára és kifejtett vagy kifejtetlen máktokja;

A Nemzeti fajtajegyzékben 7 étkezési és 12 ipari mákfajta található. Sajnos a jelenleg rendelkezésre álló, ősszel vethető mákfajták hatóanyag-tartalma nem felel meg az Európai Uniós követelményeknek.  Egyetlen EU konform étkezési mákfajtánk az alacsony alkaloid tartalmú Ametiszt, amely 2003 végén kapott állami elismerést. Morfin tartalma 0.36 ezrelék, összes alkaloid tartalma 0.43 ezrelék.

Az MTI 2013-ban számolt be arról, hogy alkaloid mákot a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Zrt termelteti zárt integrációban. A vetésterületeken a termelők morfin és tebain alkaloidot tartalmazó alapanyagot állítanak elő a hazai nemesítésű Botond és Tebona fajtákból. Sajnos azonban az Alkaloida a jövőben külföldön kívánja termeltetni az ipari mákot egy 2014-es MTI hír szerint!

Új, magas tebain tartalmú ipari mákfajták

2010 márciusában az MTI adta hírül, hogy magyar tudósok 15 éves munka eredményeként két olyan új mákfajtát – FortemoT-06 (Gyógynövénykutató Intézet Kft., 2011) és a Bohémélet-2 -  nemesítettek a közelmúltban, amelyek tebain-tartalma jóval magasabb az eddig termesztetteknél. A tebain a mák egyik hatóanyaga, a morfin-alkaloidnál is keresettebb a gyógyszeriparban. A világpiacon évente 16 százalékkal nő kereslete. Tebainból erős fájdalomcsillapítót állítanak elő.

Az új nemesítésű fajták közül a Fortemo nagyüzemi körülmények között, a Bohémélet-2 viszont kézimunka igénye miatt kiskertekben is termeszthető. Ezért akár 10 ezer falusi háztatásban, konyhakertben jelenthet kiegészítő elfoglaltságot.

A termesztés nem igényel külön szakértelmet, évi kétszeri kapálással is beéri és hektáronként körülbelül 350 ezer forint biztos bevétellel lehet számolni, ami hozzájárulhat a vidék népességmegtartó képességének növeléséhez is

Hogyan termesszünk sikeresen mákot

Díszmák

A díszítő célú mák esetében is követelmény az alacsony hatóanyag tartalom, a mutatós, nagy virgáfejek és a kötészetben hasznosítható toktermés mérete és formája mellett.

Elő-Ázsiából származik a 60-80 cm magas keleti mák, díszpipacs vagy keleti pipacs, vagykeleti díszmák (Papaver orientale), amely május-júniusban hozza pipacshoz hasonló, de annál nagyobb virágait. Vastag karógyökerű, felálló szárú, serteszőrös évelő. Szárnyasan összetett levelei karéjosak, 8-10 cm átmérőjű virágai leggyakrabban skarlátvörösek, rózsaszín, lila vagy fehér árnyalatúak fajtától függően. Sokféle, egyszerű és teltvirágú fajtája ismert.

Napos helyet, mélyrétegű, tápanyagban gazdag talajt kedvel. Hőigénye alacsony. Az erős virágkocsányok jól tűrik a szelet és a viharokat. Virágzás után visszahúzódik. Ekkor vágjuk vissza. Ősz elején friss, áttelelő tőlevélrózsát fejleszt. A Gyökérdugványt a téli nyugalmi időszakban vágjuk. A becserepezett dugványokból fejlődő növénykék tavasszal kiültethetők. Március elején helybe vethető. Május-júniusban palántáról ültetjük.

Divatos a holland nemesítésű ‘Place Pigalle’. A nagy, fodros, fehér szirmok szegélye rúzsvörös, rózsaszínes átmenettel, a virágok a Moulin Rouge táncos lányaira emlékeztetnek. A nagy, narancssárga virágú ‘Prince of Orange’ háttérként vagy tömegesen ültetve rendkívül mutatós.

The post Mákunk van appeared first on Kert Lap.

A zsálya a természetes kertek elmaradhatatlan növénye. Nem csak virágjában díszít, hanem leveleivel is. Jól tűri a száraz, meszes talajt. Meleg és fénykedvelő. Gyógynövényként már évezredek óta hasznosítják.

Salvia nemzetség

Az egész Földön előforduló, de különösen a mediterrán területeket és Elő-Ázsiát benépesítő lágyszárúak vagy cserjék tartoznak az ajakosok (Lamiaceae) családjába sorolt Salvia nemzetségbe. A fajok száma mintegy 3200. Száruk négyszögletes, leveleik keresztben átellenesek. Ajakra hasonlító felépítésű, zigomorf (kétoldalian részarányos) virágaik levélhónalji álörvöket alkotnak (rövidszártagú bogernyős virágzat, amelyben a virágok az elágazó virágzati tengely szártagjainak megrövidülése következtében látszólag örvösen /körben/ helyezkednek el.). Virágtakarójuk körönként összeforrt. Felső ajkuk az alkotó sziromlevelek számának megfelelően két, az alsó pedig három cimpájú. Csészéjük gyakran kétajkú. Termésük 4 makkocskára hasadó. Illóolaj-tartalmuk miatt sok fajukat fűszer-, gyógy- vagy ipari növényként hasznosítják.

A Salvia patens Mexikó hegyein, a Salvia involucrata Közép-Amerikában, a ritkaságnak számító, skarlátvörös virágú Salvia heerii pedig Peruban található. Kalifornia igen gazdag Salvia fajokban. Sokuk hibridje kerti dísznövény. A leggyakrabban élénkvörös virágú paprikavirág (Salvia splendens) gyakori dísznövényünk. Löszpusztagyepeink jellemző növénye a Salvia pratensis. A legismertebb faj a nálunk csak termesztett orvosi zsálya (Salvia officinalis).

Paprikavirág

A Brazíliából származó paprikavirág (Salvia splendens) kertészeti fajtái nálunk is igen népszerűek, és öntözött közterületek, egynyári kiültetések elmaradhatatlan növénye. Balkonládába, edénybe is ültethetjük. Május második felében ültetjük végleges helyére, 20×20 cm-es térállásban. Levelei a paprikáéhoz hasonlóak, egész nyáron át viruló virágai pedig manapság már a tűzpiros virágú hagyományos fajtákon kívül sárga, fehér és lila színben is kaphatók. Az elnyílt virágokat lecsípve ösztönözzük újabb virágzára. Nedves, tápanyagban gazdag talajt, napos helyet kíván.

 Orvosi zsálya

Az mediterrán származású orvosi zsálya, erdélyi neve bárányláb (Salvia officinalis) 50-80 cm magas, mutatós évelő félcserje. Szára szürkésbarna, fás, idősebb korban elágazó. Levelei hosszúkásak, lándzsásak vagy megnyúlt tojásdadok. Az alsó levelek nyelesek, a felsők ülők. A levélszél csipkés. Összetett álörvökben álló, álfüzért alkotó virágzatának pártája liláskék, rózsaszín vagy fehér. A virágai május végétől július közepéig elborítják a növényt. Virágaiban csak két porzó van. Termése makkocska.

Az ókorban tartósításra használták, azonban hamar elterjedt a gyógyhatásai miatt is, erre utal  a “salvia” név is. Mint gyógynövény, hosszú és dicsőséges múltra tekint vissza. Már a régi időkben is nagyon fontos, univerzális gyógynövénynek tartották, azt gondolva, ha zsálya nő a kertben, semmilyen betegségtől sem kell tartani. Az ókori görög tályogos sebeket, kígyómarást gyógyítottak vele. A rómaiak fogkrém helyett is használták. A sok száz variáns néhány fajtáját kulináris célokra is használták. Még Nagy Károly is termesztette gyógynövénykertjében.

A levelük felhalmozódó illóolaj tartalma 1,0-2,5% , további hatóanyagai  gyanta, viasz, különböző savakat és ösztrogén hatású anyagokat tartalmaz. Az illóolaj fő komponense a mérgező tujon (30-50%), kámfor, cineol, borneol. A népgyógyászatban leginkább külsőleg, antimikrobiális, antivirális, antifungális, gyulladásgátló, aranyér ellen (ülőfürdő), aromaterápiában használják. Teáját, alkoholos kivonatát torok ill. szájöblítésre használják.  Szeszes kivonatát garatecsetelésre, fogkezelésre használják.

Az Aromax bőrfrissítő masszázsolaj készítéséhez, szájöblögetésre, a lehelet illatosításáraajnálja illóolaját. Az illóolaj nyákoldó, köptető, köhögéscsillapító, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, valamint izzadáscsökkentő főbb hatásokkal bír. Az illóolajat külsőleg légutak hurutos állapota, homlok- és arcüreg gyulladás, fogínygyulladás, fogágybetegség és rossz szájszag, valamint ízületi- és izomfájdalmak kezelésére használják bedörzsölőszerek, masszázs- és fürdőolajok, ill. szájápoló készítmények alkotórészeként. Az illóolaj belsőleges alkalmazása a magas tujontartalom miatt óvatosságot igényel, öngyógyításban nem ajánlott. Külsőleges, kozmetikai célú alkalmazásakor ezekkel a kedvezőtlen hatásokkal nem kell számolnunk. Az orvosi zsálya illóolaj enyhén toxikus, közepes mértékben bőrirritáló, nem bőrérzékenyítő és nem fototoxikus.

Illóolaj tartalma napfényes időben, a déli órákban legnagyobb, így ekkor ajánlott szedni.

Zsálya tea

1 púpozott kanálnyi zsályát leforrázunk 2 dl vízzel, fél perc múlva leszűrjük. Naponta 2 csészényit kortyolgatunk el belőle. Hosszan tartó fogyasztása nem ajánlott!

Fűszerként így ajánlja a Fűszerkert a fogyasztását: A friss, zsenge hajtásvégeket, frissen szedett, szárított és fagyasztott leveleit sertés-, baromfi-, halhúsokhoz; paradicsomos és mindenféle zöldséges ételek ízesítésére. A zsenge tavaszi hajtások jól használhatók spagettihez és más, nem édes tésztákhoz. Zöld és színes levelű hajtásai tartósak, fűszercsokrokban, fűszerkoszorúkban nagyon mutatósak.

Orvosi zsálya gondozása

Származásából adódóan fényigényes, hőigényes, szárazságtűrő. A meszes talajt kedveli. A köves, sziklás, vékony termőrétegű területeken is jól terem. Állandó helyre vetésének optimális ideje október vége-november eleje. Palántázásának ideje szeptember vége-október eleje. Ha az ültetést követő évben a15-20 cm magas növényeket 10 cm-re visszavágjuk, erőteljes hajtásnövekedést, bokrosodást érünk el. A fűszerkert a dugványozást júniusban ajánlja.

Forrás: Gyógy- és aromanövények, szerk. Bernáth Jenő.

Kertészeteinkben tarka levelű, zöld levelű, bordós levelű, különböző virágszínű zsályaváltozatok is kaphatók. Ezek a zsályák 40-50 cm magasra nőnek, júniustól augusztusig virágoznak. Vágóvirágnak is alkalmasak. Nagyon jó méhlegelők. Kifejezetten napos, száraz fekvést igényelnek. Jó vízáteresztő, humuszban gazdag talajban fejlődnek legjobban. Sziklakertekbe, napos rézsűkbe, évelőágyakba, és konténeres termesztésre ajánlott.

Nagy felületek beültetésére, szegélynövénynek alkalmas. Természethű kertekbe is javasolt. Kőedényekbe, balkonládákba is ültethető. Virág nélkül is díszít.

A fél méter magas lándzsás levelű, majdnem ülő virágú Salvia officinalis subs. lavandulifolia az Ibériai félszigeten honos. Kedvelt kertészeti növény. Kompakt megjelenésével és izgalmas levélszíne illetve illatos levelei miatt kedvelik. Tömegesen remekül díszít. Virágzás után Visszavágva ősszel ismét virágzik. Virágágyba, szegélynek, konténerbe kiváló.

A Krim félszigeten és Kis-Ázsia hegyvidékein él a rövid levélnyelű, hosszabb virágszárú Salvia officinalis subs minor. Nagyrészt ebből az aljfajból származnak a Ausztriában, Észak-Németországban termesztett fajták. Innen származtatják a kertészeti céllal termesztett, 80 cm magasra növő fehér (albiflora) és piros virágú (rubriflora) formákat.

A Salvia officinalis subs major méretei nagyobbak, a levelek szív alakúak, a virágok tömött fürtökben állnak. A 40-60 cm magas violakék virágú, f. crispa fajta a kertészetek egyik kedvelt növénye. A levelei kissé szélesebbek és sűrűbben növők mint az alapváltozaté, a levelek széle fogazott.  Az alfajok között számos átmeneti alak fordul elő.

További kedvel változatok a Salvia officinalis ‘Tricolor’, Salvia officinalis ‘Icterina’, Salvia officinalis ‘Purpurea’

Muskotályzsálya

A szintén a mediterráneumból származó, társnövényként a kaporral márciusban vethető muskotályzsálya (Salvia sclarea) gyógyászatban felhasznált drogja a virágokból kinyert illóolaj. Illóolaj tartalma a hajnali órákban a legmagasabb. A vadászati tilalom és az ámbra magas beszerzési ára miatt a kutatók másfelé fordultak hasonló anyag után kutatva. Ily került a képbe a muskotályzsálya, amelynek ámbrára emlékeztető illatú illóolaját próbálják felhasználni az ámbra helyettesítésére. A további részletek itt olvashatók: Ámbra kontra zsálya

Mezei zsálya

A mezei zsálya (Salvia pratensis) 30–60 cm magas évelő. A szár felső része, a murvák és csészék mirígyesek. Tőlevelei rózsában állnak. Illatos, sötétkék virágai hatosával örvösen állnak, ritkán rózsaszínűek v. fehérek.

Mészben gazdag talajon, száraz napos helyeken, réteken, utak mentén, cserjésekben fordul elő. Felhasználása levelei bor sör húsok és halak fűszerezésére frissen vagy szárítva. mint Felhasználható:  a virágos hajtás, főbb hatóanyaga: ursolsav, 0,2% kávésav, főbb alkalmazása: belsőleg antimikrobiális, gyulladásgátló, bélhurut, hasmenés, hurutos megfázás, külsőleg nyálkahártya gyulladás (öblögetés), izzadásgátló,aranyér (gyógyfürdő), a gyökér és virág a népi használatban kártevőirtó! (Forrás Dr. Szabó László Gy. , Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig, Melius Alapítvány)

Több fajtáját virágos dísznövényként termesztik. 2014-ben a német Jelitto Seeds mutatja be a mezei zsálya (Salvia pratensis) balett sorozatának ‘Sky Dance’ márkanevű legújabb tagját. A június-júliusban nyíló, tömött virágfejek halványkékek. Az elnyílt virágok kicsípését követően szeptember-októberben másodvirágzásában is gyönyörködhetünk. Ha visszavágjuk jobban bokrosodik. A balett sorozat további tagjai a halvány rózsaszín virágú  ’Rose Rhapsody’ pale pink shades, a hófehér ’Swan Lake’, a sötétrózsaszín ’Sweet Esmeralda’ és az ibolyakék ’Twilight Serenade’. A sorozat tagjai kiváló méhlegelők és vágott virágként is kedveltek, hangsúlyozza a Jelitto.

The post Tele kertem zsályával appeared first on Kert Lap.

Észrevette? Hogy biciklizés közben, vagy az országút mentén sétálva magas irányjelzők kísérik az utját? Különösen ez az érzésünk támad, ha sárga virágai kinyílnak. Mert növényről van szó. A szöszös ökörfarkkóróról.

A szöszös ökörfarkkóró bemutatása

Nem hiába hívja a népnyelv mezei gyertyának! A népi hagyomány szerint, ha Nagyboldogasszony napján megszentelik, megvéd a villámcsapástól és a démonoktól. Így lett az elhárított szerencsétlenség jelképe.

De nem csak a mi népnyelvünk hívja gyertyának. Az ókori Rómában zsírba mártott szárát fáklyának használták. A germánok a király gyertyájának hívták. Leveléből kanócot készítettek.

A szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides) a tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába tartozó kétéves növény. A nemzetség rendkívül fajgazdag, a világon mintegy 270 faj található, de Közép-Európa területén is 7-16 ökörfarkkóró honos. A Verbascum fajok könnyen kereszteződnek, így gyakoriak a hibridek.

Európa legnagyobb részén honos, hazánkban legelőkön, napos, száraz lejtőkön, ritkás tölgyesekben fordul elő. Az elhagyott területeket első ként népesíti be. Az útszéli gyomnövényzet gyakori növénye, a szamárbogánccsal (Onopordion acanthii) és a somkóróval (Dauco-Melilotion) és a dúsvirágú ökörfarkkóróval (V. densiflorum) egyetemben.

Első évben csak a tőlevelei fejlődnek, a második évben pedig a szárai erősödnek. 1-2 méter magas nő meg. Hajtásai és a levelek szürkés-fehéresen molyhosak. A tőlevelek nyelesek, széles-tojásdadok, a szárlevelek ülők, szárölelők, szíves vállból elliptikus-tojásdadok, csipkés-fogas szélűek. Virágzata csúcsálló füzér, a virágok citromsárgák. Termése sokmagvú tok.

Szöszös ökörfarkkóró gyógynövény

A növény drogja, az ökörfarkkóró szárított virága, a Verbasci flos. A Magyar Gyógyszerkönyvben a szöszös, a dúsvirágú és a molyhos ökörfarkkóró virág is hivatalos. Virágait júliustól szeptemberig gyűjtik. A virágokat a kinyílás napján, délelőtt szedik. A növény legfontosabb hatóanyagai a nyálkaanyagok (poliszaharid típusú vegyületek). A virág flavonoid, fenilkarbonsav és szaponin tartalma is említést érdemel. A virágban kimutattak továbbá iridoid-glikozidokat, fitoszterol-glükozidot, monoszaharidokat, zsíros olajokat.

Néhány Verbascum fajt már az ókorban is alkalmaztak gyógyászati célokra. Plinius (iu. 23-79) és Dioscorides (iu. Ő. század) műveikben a növény gyökerét hasmenés, krónikus köhögés, fogfájás, görcsök és sebek kezelésére, leveleit pedig szembetegségek és kelések gyógyítására javasolják. Később Hildegard von Bingen (1098-1179) és Paracelsus (1493-1541) mint köptető és láz elleni, valamint külsőleg kelések, sebek, ótvar, és hajhullás kezelésére alkalmas szerként említik. Matthiolus növénytani művében (1569) hasmenés, gyomorfájás, kisebb rosszullét, külsőleg pedig szemölcs és aranyér esetén javasolja.
Melius (Horhi Juhász Péter) is tárgyalja orvosi füveskönyvében (1578) az ökörfarkkóró mind belső, mind külső használatának jótékony hatásait.

Észak-Amerikában az őslakos indiánok és a bevándorlók háziszerként használták – a növény gyökerét és levelét cigarettaként szívták – asztma, valamint hörghurut ellen. A levelét cipőbélésnek alkalmazták.

A mai modern gyógyászatban elsősorban meghűléses betegségek, főleg köhögés, garat- és gégehurut, valamint a felső légutak gyulladásainak kezelésére alkalmazzák hurut- és nyálkaoldó, köptető (expektoráns), köhögési ingert csökkentő és izzasztó hatása miatt. Köptető hatása szaponin-tartalmának köszönheti. Flavonoidjai közül a luteolin enyhén ödéma gátló, és a hörgők gyulladásos folyamatait csökkenti. Az ökörfarkkóró virág forrázatának és főzetének antivirális aktivitását kísérletek igazolják. A virág készítményei az influenza vírusok (A és B típus), a herpesz vírus (HSV-1) és a baromfivész vírusa ellen hatásosak!

A levelek főzetét külsőleg borogatásként allergiás bőrbetegségek, viszketegség, szemölcsök és gennyes bőrgyulladás esetén alkalmazzák.

Forrás

A szöszös ökörfarkkoró drog gyűjtése

Rápóti Jenő és RompváryVilmos gyógyító növények című könyvükben ezt írják: az ökörfarkkóró virá­gainak a csészéből kicsípett pártáit szabad gyűjteni. Az ökörfarkkóró virágját tűző napra kiterítve kell meg­szárítani. A virág csakis a leggyorsabb megszárítással őrzi meg világossárga színét. Az idejében kiterített virág naplementéig meg is szárad. A virág akkor kellően száraz, ha a próbául kivett rész az ujjak között elmorzsolható. Kb. 7 kg friss virágból lesz 1 kg száraz. A megszárított virág erősen nedvszívó tulajdonságú, ezért az elszállításig levegőtől jól el­zárva kell tárolni. Célszerű uborkás üvegben, bádogkannában vagy nylonzsákban tartani. Szövött zsákokba bújtatva, nylonzsákokban kell elhelyezni az ökörfarkkóró-virágot. A drog (Verbasciflos) 10% cukrot, 3% nyálkát, savanyú és neutrális szaponint, szapogenint, keserűanyagot, glikozidikus festőanyagot, heszperidint, almasa­vat, zsírt, nyomokban illóolajat tartalmaz. A drogból készült tea nyálka­oldó, izzasztó, vizelethajtó, vértisz­tító hatású. Mint fej mosószer a szőke haj ápolója.

Szöszös ökörfarkkóró gyógynövénykertbe, kiskertbe

Az ökörfarkkóró, mint igénytelen növény, gyakorlatilag a mocsaras és szikes talajok kivételével minden talajtípuson jól terem, de főként a könnyű, agyagos homok- és laza homoktalajok hasznosítására alkalmas. Fényigényes növény, ezért napsütéses, széltől védett helyen kell termeszteni. Kártevői a levéltetvek, a gamma-bagolypille és a kis ökörfarkkóró ormányos. A vadvirágos kertekből elmaradhatatlan! A száraz területek növénye. Sziklakertbe is ültethető.

Szöszös ökörfarkkóró Monet kertjében. Úgy mondják Monet igen kedvelte ezt a növény hosszan tartó virágzása és impozáns méretei miatt.

The post Szöszös ökörfarkkóró appeared first on Kert Lap.

A tárkony közismert és kedvelt fűszer- és gyógynövény. Világszerte termesztik. Nem hiányozhat a fűszerkertből sem.

Üröm nemzetség

Az ernyősvirágúak családjába (Asteraceae) tartozó üröm (Artemisia) nemzetség a fészkesek (Asteraceae) családjának csöves virágú nemzetsége, melynek mintegy 200 faja leginkább az északi féltekén terjedt el. Illatuk, csipkeszerű, gyakran ezüstös levélszínük miatt kedveltek. Virágzatuk fürt v. buga s apró fészkekből áll. Illatos olajat tartalmaznak. Sokuk gyógynövény. A nemzetség lehet, hogy a görög-perzsa Mauzolousz király felesége (egyben testvére!) után kapta a nevét. A kínai A. annua kivonat artemizinin tartalma hatékony malária elleni szer.
Fehér üröm

Tárkony bemutatása

Tárkony az Altaj hegységben (Belső Ázsia)

A francia tárkony (Artemisia dranunculus), amely steril tetraploid, és orosz tárkony (A. dracuncuus var redowsky), őshazája Oroszországtól Kis-Ázsiáig terjed. Nem fásodó évelő. Tarackjai áttelelnek, innen hajt ki. Ősszel vissza kell vágni.

A tárkony bokor megjelenésű, terjedő tövű évelő. A felfelé törekevő hajtásokon találhatók a vékony, lándzsás levelek. Az orosz tárkony nagy, erőteljes növekedésű. Erőteljesen tarackol, igénytelenebb, fagytűrő. Alsó levein hármas elágazódás lehet. A fészekvirágzatok bugában állnak, bókolók, sárgásfehérek. Az ízesebb, alacsonyabb, francia tárkony magvakat nem terem.

Tárkony termesztése kiskertben

A tárkony fény-, meleg, víz- és tápanyagigényes. A túl nedves, levegőtlen talajon nem él meg. Legkedvezőbb számára a középkötött, tápanyagban gazdag talaj és a védett, napos fekvés. A francia tárkony tövét nem árt télre takarni (szalmával vagy lombbal és fenyőgallyal).
Jól fejlődik nagyobb méretű cserépben is.

Magvakkal az orosz tárkony szaporítható. Április-májusban vethető. A francia tárkony magvetéssel nem szaporítható. Erre a célra május – júniusban a gyökérsarjait használjuk (ezeket 50 x 50 cm-es távolságra ültetjük el). Szaporíthatjuk ősszel vagy kora tavasszal az idősebb tövek szétosztásával is. A töveket emeljük ki, 5-8 darabra osszuk szét, és a tőrészeket 12-15 cm mélyre ültessük el, a megeredésig rendszeresen öntözzük. Szaporítható zölddugványokkal is.

Hűvös, esős időben könnyen gyökeresedik. Mélyrétegű talajba ültessük, ültetés után árasztásos öntözéssel öntözzük meg. Amennyiben túl hosszú ideig tartjuk egy helyen, az aromatartalom jelentős csökkenésével számolhatunk. Ezért helyes, ha 3-4 év után a töveket felszedjük, szétosztjuk, és a szükséges mennyiségű töveket új helyre elültetjük. Előfordulhat, hogy a tárkonyrozsda nevű betegség megtámadja. Réztartalmú vagy szerves gombaölő szerrel védekezhetünk ellene.

Tárkony a konyhában

Fiatal levelei május végén, június elején a legaromásabbak. Frissen, szárítva és mélyhűtve is fogyasztható. Friss felhasználáshoz legjobbak a növekedési időszakban folyamatosan szedhető hajtásvégek, levelek. Tartósításhoz virágzás előtt szedjük. A szárított tárkonyt tartsuk légmentesen. Édeskés, borsos, kissé ánizsos ízű. Az orosz tárkonyból az ánizsos zamat hiányzik, kissé kesernyés. Aromáját az ecetek és olajok is kitűnően megőrzik. Salátákhoz, mártásokhoz, levesekhez, zöldbabból készült ételekhez használják. Jó ízesítője a hal- és húsételeknek (csirke, pulyka, sertés), salátáknak, paradicsomnak és burgonyának. Vesetisztító, epebántalmak enyhítésére és étvágyfokozásra használja a népi gyógyászat.

Az erdélyi Erzsike néni így nyilatkozik az újságírónak (kisujsag.ro, 2009/25.): Édesanyámtól tanultam, hogy füstös kolbászt, hagymát dinsztelek, meghintem liszttel, tejjel feleresztem, tárkonyt teszek bele, s tetejére fás meggyet (vörös áfonya). Mutatós a tárkonylevelek között a fás meggy. Nos, ez puliszkával finom. Persze, ecetes tárkonnyal készítek mindent, a frissnek nem olyan az íze.

Ecetes tárkonyt pedig így készíti: A megpucolt tárkonyt több lében megmosom, s besózom. Hat-hét órát áll a sóban. Élvezhető sós legyen. S tiszta ecettel feltöltöm. Cukrot nem teszek én hozzá.

Tárkony a gyógyászatban

A tárkonnyal sok 17-19. századi leírás foglalkozik. A 17. századbeli angol herbalista, Nicholas Culpeper szerint a húgyúti betegségek kezelésére ajánlja. A 19. században a német Hanns Dragendorff (vegyész, gyógyszerész) úgy írta le, hogy ez a közép-európai fűszer, amely többek közt skorbut és ízületi gyulladás ellen is hatékony. A népgyógyászat étvágynövelőként, méregtelenítőként használta teáját. Az arab gyógyászat álmatlanság ellen, és a gyógyszerek ízének javítására használták. Továbbá fájdalomcsillapítóként használták fogfájás és sérülések, vágások esetén. Közép-Ázsiában bőrsérülések, bőrirritáció és ekcéma ellen alkalmazták. India különböző területein féregűzőként és lázcsillapítóként használták. Az amerikai indiánok is széles körben alkalmazták Szívproblémák, menstruációs zavarok, erősítő fürdők, sebgyógyítás, szúnyogcsípés stb.). A volt Szovjetunió területén epilepszia ellen,  emésztésserkentőkén, vizelethajtóként használták.

Illóolajtartalma 0,5-2,8%, ebből esztragol 40% (és pinén, kampfén, linolén), továbbá cseranyagok, keserűanyagok. Kedvező hatással van az emésztésre, fokozza a gyomornedv-elválasztást, étvágyjavító, segíti az epe termelését a májban. Enyhe vérnyomás csökkentő hatású. A tárkony elősegíti a menstruációt, kimerültség ellen és idegnyugtatónak is alkalmas. Teája étvágyjavító, emésztést serkentő, élénkítő hatású. A gyökér főzete enyhíti a fogfájást.

Tárkonytea készítés a gyogyteak.hu oldalról: 3 dl forró vízbe tegyünk 2 teáskanálnyi tárkonylevelet, majd 5-6 perc elteltével szűrjük le.

Forrás:
Jurnal of Agricultural and Food Chemistry
Bernáth Jenő: Gyógy és aromanövények
fuszerkert.hu

The post Tárkony appeared first on Kert Lap.

Papp János

A világ minden kultúrájában régóta foglalkoztatják az embereket a szerelmi vágykeltő növények. Összefoglaló néven afrodiziákumként emlegetjük őket, függetlenül attól, hogy növényi, állati, emberi vagy más eredetű anyagokról beszélünk. Nevüket Afroditéről, a vágy, a szerelem és a termékenység görög istennőjéről kapták.

Mitől lesz vágykeltő egy növény?

A vágykeltésnek nagyon sok eszközét vonultatja fel a természet. Sok gyümölcs már a formájával felkeltheti a szerelmi vágyat, gondoljunk csak a banánra, mely alakjával a férfiasságot szimbolizálja, vagy az almára mely a női kebleket jelképezi. A ginzeng, a mandragóra és a fekete földitök gyökere emberi alakra emlékeztet, így gyakran ruházták fel őket a szerelmi varázsszer jelzővel. Hasonlóan szimbolikus hatást lehet elérni szamócával vagy meggyel is, bár nem olyan közvetlen módon, mint az előző esetekben. A szimbolikus hatásoknak tulajdonképpen csak képzeletünk szab határt.

Az előzőekben leginkább csak a formák és színek miatt asszociálhattunk, de gyümölcsök rengeteg olyan anyagot is tartalmaznak, melyek képesek megnövelni a szexuális energiát. Itt azonban nem kell mindenféle speciális anyagra gondolnunk. Már a gyümölcshúsban található szőlőcukor is képes ilyen hatást elérni, hiszen ez az egyetlen anyag, amely azonnal be tud épülni szervezetünkbe és energiával képes ellátni azt. Az édes íz ettől függetlenül is kapcsolódik a szexualitáshoz. Szinte minden nyelvben egy érzelmi érzelmi töltéssel is rendelkezik, mely egy másik személyhez való kötődést fejez ki.

A gyümölcsben, cukron kívül, más hétköznapinak mondható anyagok is fokozhatják az érzelmi vágyakat. A benne található vitaminok és kálium is hatással lehet ránk. Ezek mellett a növények íze, illata, aromája igen összetetten hathat vágyainkra.

Afrodiziákum történelem

Már az ókori Egyiptomban használtak porított krokodilpéniszt vágykeltőként. Az arab világ szerelmi kultúráját bemutató Illatos kert (Ananga-Ranga) többek között a csicseriborsót ajánlotta: „Áztasd a csicseriborsót cukros tejbe. Tedd ki három napig a napsütésre. Napnyugta után helyezd langyos sütõbe. Amikor porrá szárad, gyúrd tésztává, süsd meg ghee-ben. Minden reggel fogyassz belõle, s akár 100 asszonyban is örömedet leled.”

A mézzel édesített, zsályát, csombort és mentát tartalmazó Nostradamus-oldatot már a XVI. században is használták, de még ma is nagy népszerűségnek örvend. Hatásosságát igazolja az is, hogy a benne szereplő növényeket a kolostorokban és rendházakban tilos volt termeszteni. A Magazix.hu (2000.10.10.) az alábbi receptet közli: Forrásban lévő vízzel le kell önteni 10 g zsályát, 8 g csombort és 5 g mentát. Az oldat egy kanál mézzel édesítve fogyasztható. Serkentő hatását már a XVI. században ismerték, a benne szereplő növényeket a kolostorokban és rendházakban tilos volt termeszteni.

Vágykeltő zöldségek

Gondolta volna, hogy majd minden nap használt zöldségeink között szerelmi vágykeltők is vannak?

A petrezselyem (Petroselinum crispum) kétéves, fehér karógyökerű, konyhakerti növényünk a Földközi-tenger vidékéről származik. A termésekben illóolaj, glikozidok vannak, a gyökerek kb. 5% illóolajat tartalmaznak, amely serkenti a vese működését. A népgyógyászat a gyökér főzetét vagy leveleinek forrázatát kőképződést gátló, emésztés serkentő tulajdonságai miatt alkalmazta. A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál a merevedési reflexet erősíti. Ilyen hatás érhető el például, néhány növényi szár rágógumiszerű rágcsálása révén.

A zeller (Apium graveolens) apioltartalma mellett egy androszteron nevű férfihomont is tartalmaz. A régi rómaiak a zellert Plutonak, a szex és pokol istenének tulajdonították. A kutatók szerint a zellerevés után, a benne található androszteron az izzadtsággal távozik a szervezetből. A vegyületnek nincs érezhető illata, de állítólag különös vonzerőt gyakorol a hölgyekre. A zeller emellett A, B és C vitaminokat, ásványokat és nyomelemeket tartalmaz. Kiváló az izmokra, csökkenti a véralvadást és a koleszterol-szintet, valamint gátolja az erek öregedését.

Az articsóka (Cynara scolymus) igen sokhasznú növény, hiszen amellett, hogy zöldségként fogyasztható, komoly díszítőértékkel is bír. Vágykeltő hatását sokan kétségbe vonják, bár már az ókori mediterrán kultúrák is a legfontosabb szerelmi étkek közé sorolták. A görög mitológia Zeuszt tartja az articsóka megalkotójának. Egyszer egy gyönyörű fiatal lány visszautasított, és ekkor Zeusz vonzalmát egy szúrós bogáncsba rejtette, amely kívül szigorú és szúrós volt, de belül lágy és elomló. Az articsóka a nehezen elréhető kedves szimbóluma lett. A folklór afrodiziákumként tartja nyilván, de ennek sehol nem lelni bizonyítékát. A 17. századi franci író és szexológus, Dr. Nicolas Venette számolt be arról, hogy az elhanyagolt svéd asszonyok articsókát kínáltak férjüknek, hogy felkeltse érdeklődésüket irántuk. Egyes szakemberek szerint ennek annyi a valóságalapja, hogy az emésztés során az articsóka savas vegyületei a vesében való kiválasztódást követően kissé ingerlik a húgyutakat.

A tojásgyümölcs vagy más néven padlizsán (Solanum melongena) a burgonyafélék családjába tartozó, Indiából származó melegkedvelő növény. Rokon zöldségeihez – a paradicsomhoz, paprikához – képest jóval kisebb jelentőségű mind a termesztését, mind a fogyasztását tekintve. Tőlük eltérően azonban neki vágykeltő hatást is tulajdonítanak, bár ez megosztja az embereket. A megosztottság ellenére valószínűleg nem véletlenül emlegetik a szerelem almájaként. Vágykeltő célra nem csak sütve vagy főve használhatjuk, de különféle borogatások, pakolások formájában is hatásos lehet.

A fokhagymáról (Allium sativum) eddig is tudtuk, hogy komoly élettani hatásai vannak. Antibiotikus hatása mellett az értágító hatásával, a vér koleszterinszintjének csökkentésével gátolja az érfalak elmeszesedését, csökkenti a vérnyomást. Ezek mellett étvágygerjesztő hatása van, használják gyomor- és bélgörcs ellen, jó a fog- és fülfájásra, megszünteti a bélférgességet. Számos szexológus a fokhagymát az első helyre sorolja a szexualitást fokozó szerek között! A tétel igazolásául a fokhagymafüggő népek, az olaszok, a zsidók, a görögök, az arabok és a kaukázusi népek aktivitását hozzák fel, talán nem alaptalanul. Szexuális vágyfokozó hatását később, 1990-ben patkánykísérletekben bizonyították.

The post Zöldség afrodiziákumok appeared first on Kert Lap.

A fehérmályva, más néven orvosi ziliz közismert, régóta használt gyógynövény, nyálka anyagainak köszönhetően jótékonyan gyógyítja a légutak és az emésztőrendszer gyulladásait. Virága, levele is fogyasztható. Ha a feltételek adottak, ültessük a kertbe.

Az orvosi ziliz bemutatása

A mályvafélék (Malvaceae) családja (Malvoideae alcsalád) mintegy 8 nemzetséget és kb. 1000 fajt foglal magába. Köztük fűszer, rost- és gyógynövények szép számmal találhatók. Az Althaea nemzetség neve a görög “althe” gyógyítás szóból származik. Az Althea nemzetségbe tartozó mályvarózsa kedvelt dísznövény.

Az orvosi ziliz (Althaea officinalis) kétéves vagy évelő, 60-200 cm magas növény. Gyökere orsó alakú, kevés ágú, húsos. Az idősebb gyökerek elágazóak, gyak­ran fél méternél is hosszabbak és a nyaknál 5—8 cm vastagok. A gyökér textúrája hú­sos, kívül szürkésbarna, belül fehér, nyálkás nedvű, enyhe illatú, édeskés ízű. Kétszikű, másodlagos vastagodású gyökerében nyálkatartó sejtek találhatók. Szórt állású bársonyos levelei kerekdedek vagy vese alakúak, 5-15 cm átmérőjűek, többnyire karéjozottak. 4-6 cm átmérőjű, fehér vagy halvány rózsaszínű virágai a levelek hónaljában csomókban állnak, a szirmok színe gyakran rózsaszín, bíboros, sötétebb erezettel. Júliustól szeptemberig folyamatosan nyílik. Termése cikkekre hasadó papsajt. A harlekin katica tápnövénye!

Eurázsiában, és a Mediterráneumban őshonos. De világszerte szinte mindenütt előfordul a hideg övet leszámítva. Nálunk is gyakori ártéri mocsarakban, folyóvizek mentén, szikeseken, gyomtársulásokban, utak mentén, árokpartokon. Az A. officinalis subsp. pseudarmeniaca (ártéri ziliz) a Duna-völgy ligeterdőiben honos. A fehér mályva házi kertben is telepíthető. Nyirkos, mélyrétegű, tápdús, meleg fekvésű talajt igényel.

Fotó: commons.wikimedia.org

Orvosi ziliz házikerti termesztése

Nálunk bolgár, német, lengyel fajtáit termesztik. Magját április elején vagy október végén, november elején állandó helyére vetik, az utóbbi műveletet hívjuk tél alá vetésnek. 50×50 cm távolságban, fészkekben, 3—4 mag behelyezésével,vagy pedig 60 cm sortávolságban vetik, majd később 35—40 cm tőtávolságra kiegyelik 2-3 leveles állapotban. A Tisza és a Körösök árterében jól termelhető, ahol célszerű a kultúrát bakhátakra telepíteni, hogy jól megmunkálható legyen, és jó mélyre hatoló gyökerei fejlődjenek. A gyökerek esetleg már az első év őszén is kitermelhetők. Amennyiben gyökértermelésre helyezzük a súlyt, levelet csak mérsékelt mennyiségben szedjünk róla. Mályvarozsda, fuzárium betegítheti, illetve földibolhák is megtámadhatják.

Orvosi Ziliz gyökerének házi feldogozása

Manapság már termesztésbe vont fajtáit használják, ezért gyűjtése nem jelentős. A gyökeret ősztől április végéig lehet gyűjteni, mert a nyári gyökér ható­anyagokban szegény. A gyökeret meg kell tisztítani, gondosan meg kell hámozni, majd a meghámozott gyökereket hosszában vágjuk fel kb. 7 mm vastag szeletekre , majd a szeleteket zsinórra vagy drótra felfűzve levegős helyen szárítsuk. Kedvezőtlen időjárás ese­tén fűtött helyiségben kell szárítani. A gyökereket a feldogozás során azért kell megszárítani, mert bő nyálkatartalmuk nehezíti a feldolgozás későbbi folyamatait, és könnyen be is piszkolódnak. A gyökerek ezután pálcikákra vágjuk, majd a pálcikákat 5 mm-es kockákká aprítjuk. 4—5 kg frissen gyűjtött gyökérből 1 kg száraz, kockára aprított áru állítható elő.

Orvosi ziliz gyógyhatásai

Gyógyhatása már az ókortól kezdve ismert, és ma is ugyanazoknak a panaszoknak az enyhítésére használjuk, mint akkor. A növényi nyálka nagy szénhidrát (összetett cukrok) molekulái csillapítják a nyálkahártya irritációt a légutakban és az emésztőrendszerben. A fehérmályvagyökérnek egy része  meghámozva, más része pedig apró kockákra felaprítva kerül kereskedelmi forgalomba. A mályvagyökér gyógyhatása orvosilag is elismert. A nyálkán kívül tartalmaz még keményítőt, pektint, curkokat, tannint, vitaminokat, aszparagint és aszparginsavat.

Teája nyugtató hatású, egzotikus aromájú. Hideg vagy meleg vizes kivonatot is készíthetünk 2-3 kávéskanál gyökérből vagy levélből 250 ml vízzel, ami kb. egy bögrényi mennyiség. Egész napra elosztva, 3 csészényire van szükség, tehát előző este elkészíthetünk 750 ml vízben 6-9 kávéskanálnyi mennyiségből teát. Ha egész éjszaka áztatjuk hideg vízben, akkor hideg vizes kivonathoz jutunk, ha 15-20 percig forró vízben áztatjuk, akkor kapjuk a meleg vizes kivonatot. A tea gargarizálásra is alkalmas. Ha csak gargarizáló teát készítünk belőle, a gyökereket inkább főzzük meg. Ilyenkor keményítőtartalma is kioldódik, ami belsőleg nem kívánatos, gargarizáláskor azonban nagyon hasznos lehet. Tinktúraként (1:5 30%os alkoholban) 1-3 kávéskanállal fogyasszuk napjában háromszor.

A népi gyógyászatban a gyökérrel készült párakötéseket kelések, gennyedések érlelésére és kifakasztására is használták. Ugyanakkor gyakori alkotórészei voltak a különböző sebtapaszoknak is. A levelekből készült forrázatban a nyálkaanyagok lágyító hatása érvényesül, ezért jó szer nedvező ekcéma borogatására is.

Kozmetikai jelentősége abban rejlik, hogy a nyálkaanyagok nagyon sok vizet kötnek meg, kolloid formában filmréteget képeznek a bőrön. Ekkor a víz lassan, folyamatosan felvehetővé válik. Kiváló hidratáló, bőrpuhító és pirosodás-gátló, száraz és érzékeny bőrre ideális. A friss gyökereket meghámozzuk, aprítjuk és szénsav mentes ásványvízzel sűrűn folyós gélt állítunk elő. Közvetlenül a sebes, irritált bőrfelületre kenjük.

Vata kiegyensúlyozó víz készítése záraz, megviselt bőr kezelésére (belsőleg):  Forraljunk 2 liter vizet öt percig. Vegyük le a lángról, és adjunk hozzá 3 darab menta levelet, fél teáskanál ánizsmagot és ¼ orvosi ziliz (Althaea officinalis) gyökeret. Helyezzük a vizet egy termoszba. A nap folyamán kortyolgassunk belőle, de ne túl forró hőmérsékletűként. Száraz bőrűek egynegyed kávéskanál kardamont is adhatnak hozzá.

Matthew Rowley egyik receptje szerint orvosi ziliz szirupot készítve remek torokfájás elleni szerhez juthatunk. Hozzávalók: 7.5 dkg friss orvosi ziliz gyökér, 0.5 l víz és 1 kg cukor. Mossuk meg alaposan a gyökeret, hámozzuk meg, és aprítsuk fel. Forrázzuk le a vízzel, és hagyjuk állni egy éjszakát. Szűrjük le, adjuk hozzá a cukrot, és mérsékelt lángon főzzük kb. 10 percet, negyed órát, amíg besűrűsödik. Öntsük zárható üvegedénybe és tároljuk a hűtőben. Fájó torok kezelésére fogyasszunk belőle egy kanállal. De hozzáönthetjük alkoholos italokhoz is, mint a daiquiri koktél (Fehér rum 4.5 cl, lime-lé 2 cl, szirup 0,5 cl).

Orvosi ziliz egyéb növényi részeinek felhasználása

A tavasszal szedett friss, zöld levelek fogyaszthatók. Hozzáadhatjuk zöld turmixokhoz, amelyeknek állagát sűríti. Belevághatjuk levélsaláta keverékekbe vagy gyengén párolva hasonlóan fogyasztható, mint a spenót. Krémlevesekhez is adható.  Ehető virágai egész évben gyűjthetők, ételek díszítésére használhatjuk.

Forrás: Rátóthy-Romvári: Gyógyító növények Medicina Kiadó, 1997.; Bernáth J.: Gyógyító növények, Mezőgazda Kiadó 2000.

Ha érdekli a gyógynövény témakör, jelentkezzen gyógynövény tanfolyamunkra!

The post Orvosi ziliz appeared first on Kert Lap.

Az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó izsóp nemzetségbe (Hyssopus) 10-12 illóolaj tartalmú aromás gyógynövény tartozik, amelyek a mediterráneumból és Közép-Ázsiából származnak. Magas illóolaj tartalma (0,3-1,0%) miatt mindegyikük közül kiemelkedő jelentőségű a nyár végéig virágzó izsóp (H. officinalis).

Izsóp bemutatása

Az izsóp 50-80 cm magas cserje. Keresztben átellenesen álló levelei lándzsásak, ép szélűek, fénylő, sötétzöldek. Virágai 7-9-virágú álörvökben álló (rövidszártagú bogernyős virágzat), egy oldalra néző álfüzért alkotnak. Júliustól szeptemberig virágzik. Termése makkocska.

Szélhajtó, baktériumölő, görcsoldó, köhögéscsillapító, köptető, izzadás gátló, nyugtató, izomlazító, emésztéssegítő hatású. Az élelmiszeripar mártások szószok  ízesítőjeként használja. A kozmetika- és a konzervipar hasznosítja az izsóp olajának baktériumölő hatását.

Sok ókori hivatkozást találunk az izsópra. A biblia Mózestől Jánosig gyakran emlegeti. Az arab irodalomban is feltűnik. A görögök köhögéscsillapítónak használták. A bűnbánat, az alázat és a megtisztulás kifejezője volt már a történelmi idők kezdetén. A keresztények számára a keresztség szentségét szimbolizálta, a középkorban – tartós illata miatt – az állhatatosság és a hűség jelképe volt. Európában leginkább olajáért termesztetik, de kerti dísznövényként is gyakori. Levesek, saláták, likőrök és parfümök ízesítésére, illatosítására használták. A gyógyszerészek is előszeretettel használták szereik elkészítésénél.

Izsóp gyógy- és fűszernövény

Az izsóp orvosi felhasználását a “mindenre jó” hozzáállás jellemezte. Ma mégis alábecsült szerepe van, leginkább háziszerként hasznosítják. Aktív hatóanyagai diterpenoid laktonok, triterpenoidok, diosmin, marrubiin, oleanolin sav, pinokamfon, izopinokamfon, hisszopin, cseranyagok, flavonoidok, tanninok.

Különösen légcsőhurutot kezelnek vele sikeresen, amelyet antibakteriális hatása mellett a marrubiin (diterpén keserűanyag) nyálkaoldó hatásának is köszönheti. Ugyanígy előszeretettel alkalmazzák emésztési zavarok ellen. Sokszor a gyógyulási fázisban ajánlják általános roboráló szerként. A levelek és a virágos hajtások szélhajtó, baktériumölő, görcsoldó, köhögés elleni, köptető, izzadás gátló, nyugtató, izomlazító, emésztéssegítő hatásúak. A hajtásokat teljes virágzásban gyűjtsük, és későbbi felhasználás céljából szárítsuk. Leveléből készült teája szélhajtó, gyomornyugtató, és felső légúti hurut kezelésére használatos a leggyakrabban. Külsőleg hámsérüléseket borogatnak vele. Kémiailag stabil illóolaját az aromaterápia használja.

Fűszeres illatú levelei burgonya, zeller, petrezselyem mellet élvezhetők a legjobban. Hús- és halsaláták, húsételek finom fűszere, ízesítője. Áfonyával együtt gyümölcssalátákba is beleteszik. Kissé kesernyés, mentás ízt kölcsönöz az ételeknek. A salátákba elsősorban a virágját használják.

Izsóp gondozása a kiskertben

A könnyű, száraz, meszes talajt kedveli. Fagytűrő. Meleg-, fény, és hőigényes. Metszéssel megtartja formáját. Pár évente ajánlják az átültetését. Szőlővel jól társítható.Virágai vonzzák a lepkéket, rovarokat. Mutatós vágott virág. A szárazkötészet is előszeretettel alkalmazza szárított virágos hajtásait.

Hidegágyba vessük. Ha már a palánták jól fejlettek, cserepezzük be őket, és üvegházban, télikertben, verandán neveljük tovább a következő tavaszig. Tavasz végén, nyár elején végleges helyükre kerülhetnek. Hasonlóképpen nevelhetjük dugványait. Az 5-7 cm-es  félfás dugványokat  június/júliusban, az 5-7 cm-es zölddugványok április/májusban ültessük cserépbe, és neveljük a következő tavaszig üvegházban, télikertben, verandán. Tavasszal és ősszel tőosztással szaporíthatjuk.

Szegélynek és szoliternek is megfelel. Miután tavasszal sikerrel metszhető, nyírott sövénynek is kiváló. Ha egymástól 45 cm távolságba ültetjük remek talajtakaró növény nevelhető belőle. Gyógynövény- vagy fűszerkertekben kiváló, illatos szegélynek. Kopár, köves, sekély termőrétegű területek hasznosítására kiválóan alkalmas. Töltésoldalakban, vízfelfogóként erózióvédelemre is megfelel. A káposztafélékről elvonja a káposztalepkéket, ezért előszeretettel ültetik káposzta közelébe. Bár más vélemények szerint éppen ezért nem jó káposzta közelébe ültetni.

Forrás:

http://www.pfaf.org/user/Plant.aspx?LatinName=Hyssopus+officinalis

Államilag regisztrált fajta a H. officinalis Kékvirágú (Gyógynövény Kutató Intézet, Budakalász)

Fotó: Powell Garden

The post Izsóp appeared first on Kert Lap.

A bojtorján vadon termő gyomnövényként tartjuk számon, de hasznos gyógy – és élelmi növény, és házikertben termeszthető, ha megfelelő körülményeket teremtünk számára.

Bojtorján bemutatása

A gyomként közismert közönség bojtorján (Arctium lappa) a csövesvirágú fészkesek családjába tartozik (Asteraceae). Eurázsiai, mediterrán flóraelem, tehát nálunk is gyakori utak mentén, erdőszélen, irtásokban, ligetekben. Meszes, nitrogénben gazdag talajon fejlődik.

Kétéves, erőteljes növekedésű növény. Elágazó karógyökérzetű, 50 cm hosszúságot is elérő, tojásdad levelekből álló tőlevélrózsái a fonákukon molyhosak. A második évben 1-2 méteres szárat fejleszt, amelynek végén bíborlila, csöves virágokból álló fészekvirágzat fejlődik. Júliustól szeptemberig virágzik. Termése szőrbóbitás, bordázott kaszat.

Bojtorján népgyógyászati felhasználása

Történeti áttekintés

A japánban Gobo néven ismert növény gyökerét fogyasztják mintegy ezer éve, amióta a japán buddhista szerzetesek közvetítésével Japánba került. A 17. századi Európában égési külsőleg sérüléseket, belsőleg tumorokat kezeltek vele. Európában a világháborúk során külsőleg sebgyógyításra használták. Külsőleg hajhullás ellen, ekcéma, pattanások és egyéb bőrhibák kezelésére, belsőleg vértisztítóként, reumás tünetek és köszvény kezelésére is régóta alkalmazza a népgyógyászat. (www.ndhealthfacts.org)

Gyógyászati célú felhasználás

Óvatosan, papírzacskóba gyűjtött terméseiből a magvakat megfelelő porítás után rágcsálva a száj baktériumflóráját tarthatjuk karban, és enyhe fogfájás csillapítására is alkalmas. A magvak enyhe vizelethajtó hatásúak, és a népgyógyászat előszeretettel használja húgykőoldóként. Ízületi gyulladás, köszvény ellen szintén alkalmazzák, amely összefügg azzal, hogy segíti a karbamid ürítést a vizelettel. A terméstokból áztatással készült teája agyműködés serkentő hatású. Leveleit ínhúzódás és izomfájdalom ellen használják borogatásként (1 rész levél áztatása:5 rész 25% alkoholban). (www.ndhealthfacts.org)

Gyökerek felhasználása belsőleg (1. veseműködést segítő, 2. húgykőoldó, 3. vizelethajtó, 4. köszvény ellen, 5. epekőhajtó, 6. vércukor csökkentő, tumor ellenes hatáshoz házi felhasználása nem javasolt) (www.ndhealthfacts.org)

• 1-3 g szárított gyökér főzete napi háromszori felhasználással
• Vizes-alkoholos kivonat: 1rész szárított gyökér:1 rész 25%-os alkohol tartalmú vizes kivonószer; 2-6 ml, napi 3-szori felhasználással.
• Tinktúraként 1:10 45%-os alkoholos kivonat 8-12 ml, napi 3-szori felhasználással.
• Főzetként: 1 rész gyökér 20 rész víz, napi fél liter.

Gyökerek felhasználása külsőleg (1. hajhullás, 2. hajnövesztés, 3. korpásodás, 4. haj zsírosodása, 5. ekcéma, 6. sebek) (www.bionavit.hu)

• Forrázat: 7 dl. víz és 3 púpozott evőkanál bojtorjángyökér(hajöblítő)
• Vizes-alkoholos kivonat: 1 púpozott evőkanál gyökeret 2 dl. tiszta szeszbe. Állni hagyjuk 1 napig. Utána leszűrjük  és 3 dl. tiszta vízzel hígítjuk. (hajszesz)

A növényből kimutatott hatóanyagok: fenolsavak (kávésav, klorogénsav, cinarin) a magvakban; fenolsavak, kvercetin, kvercitrin, és luteolin a levélben; és arktiin, luteolin és kvercetin ramnozid a gyökérben. (Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis, Volume 51, Issue 2, 20 January 2010, Pages 399–404). A gyökér inulinforrásként való felhasználásához a gyökerekből való inulin kinyerés módszerére különböző kísérletek folynak. (International Journal of Food Science & Technology 05/2011; 46 (8): 1699 – 1704.)

Ajánlott link: Assessment report on Arctium lappa L., radix (2010.)

A hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben az egyéves A. lappa, A. minus és A. tomentosum ősszel vagy tavasszal gyűjtött gyökere a hivatalos drog. A gyökereket begyűjtés után mossák, majd 10-12 cm-es részekre, ujjnyi darabokra felaprítják. Szellős helyen, lehetőleg napon szárítják. Külsőleg fejbőr regeneráló hatása igazolt, sok hajhullás gátló, korpa ellenes készítmény alkotórésze olajos vagy szeszes kivonatokban. (Bernát Jenő: Gyógy és Aromanövények)

Bojtorján felhasználása étkezési céllal

A fiatal gyökerek nyersen fogyaszthatók, az idősebb gyökereket megfőzik.  Általában a 60 cm hosszú, fiatal gyökereket gyűjtik fogyasztás céljából. A fiatal gyökerek semleges ízűek, de jól átveszik az aromákat. Tartósítás céljából a gyökereket szárítják. A gyökerek inulin tartalma miatt a fogyasztása cukorbetegeknek is javasolt. A gyökerek elkészítése a spárgáéhoz hasonló módon történik. A levelek, fiatal hajtások elkészítése a spenóthoz illetve a spárgához hasonló módon történik. A virágkocsány szivacsos belseje nyersen salátába tehető, megfőzhető. A magcsíra a babcsírához hasonló módon használható fel. (Forrás: www.pfaf.org)

A gyökér fogyasztása ritka esetben anafilaxiás sokkot válthat ki.

Bojtorján termesztése

Általábanfogyasztható gyökeréért termesztik. Sikerrel humuszos, nedves, közömbös vagy meszes talajban, félárnyékban termeszthető. Kötött talajon több napfény kíván. Az őszi vetések pedig tavasszal kerülnek megfelelő fejlettségi állapotba. 30 cm sortávolságban, 15 cm tőtávolságban nevelhetők sikerrel, így hosszú, egyenes karógyökereket fejlesztenek. Virágzata jó méhlegelő. Ősszel minél később ajánlott a vetése, a megfelelő növekedéshez ugyanis hideghatás, majd 12 és fél órás nappalhossz szükséges. A csírázási esély 10-12 órás előáztatással növelhető. (Forrás: www.pfaf.org)

A termés ragadós, a magvakat több ezer vékony tűcske rögzití a terméstokhoz, amely könnyen a szembe kerülhet komoly sérülést okozva!

The post Közönséges bojtorján appeared first on Kert Lap.

A boróka nem csak kerti dísznövény, mind a formális-, mind az angolparkok kedvelt növénye, régebben temetőfásítás legfontosabb fafaja, kedvelt virágkötészeti alapanyag, hanem gyógy- és fűszernövény is. 2 éves, érett tobozbogyóját ősszel gyűjthetjük.

A közönséges boróka hazánkban is elterjedt, mutatós, igénytelen növény. Sok helyen található száraz vidékeinken és kertjeinkben is. Rendkívül alak gazdag, kertészeti fajtáit előszeretettel ültetik formális és tájképi kertekbe, parkokba. A részletek a  Boróka című cikkünkben találhatók.

A boróka tobozbogyó leírása

A boróka botanikai leírása részben a Boróka című cikkünkben található. Most a boróka tobozbogyóra koncentrálva kicsit szolgáltatunk részleteket:

Ahogy a Nyugat-Magyarország Egyetem honlapján található botanikai jellemzés írja, a termős egyedeken a kicsi, nem feltűnő női ivarszervek az azévi hajtások levélhónaljában fejlődnek, örvös felépítésűek, örvönként 3 váltakozó pikkelylevélből állnak. A legfelső pikkelylevél-hármas egy-egy magkezdeményt visel, ezek cseppet választanak ki a pollenszemek hatékony felfogására. Beporzás után a 3 felső pikkelylevél elhúsosodik, összenő, s belőle hamvas felületű, feketéskék tobozbogyó fejlődik. A közönséges boróka tobozbogyója két évig érik, érdekes módon a megtermékenyítés csak a második év tavaszán megy végbe. Mivel minden évben virágzik és terem, ezért első éves zöld és kemény, ill. másodéves színesedő és megpuhuló tobozbogyót egyaránt lehet a nőivarú egyedeken látni. A tobozbogyóban 3 kemény-héjú magot találunk, a húsos rész csírázás gátló anyagokat tartalmaz.

A tobozbogyó az első évben halványzöld, a második évben hamvas-kék, letörölve fényes, sima felületű. A drog kellemes illatú, íze édes, fűszeres, kissé keserű utóízzel.

 A borókabogyó felhasználása

Az érett álbogyók begyűjtéséhez a tövek alá ponyvát terítenek, a hajtásokat gyengéden ütögetik, míg az érett, hamvas kék termések lehullanak. Az illóolajat az érett, nem erjedt tobozbogyóból nyerik vízgőzdesztillációval.

A borókabogyóból készült párlat kedvelt szeszes ital, a Felvidéken borovicska, Erdélyben fenyővíz néven ismerik. A tobozbogyó szárítva is és frissen is fűszerként használatos. Legrégebb óta gyógyhatása miatt használatos.

A gyógyhatású boróka tobozbogyót (Juniperus pseudofructus) már az Ebers-féle papirusztekercs (i. e. 1534) is a gyógynövények között felsorolja. A múmiák balzsamozásához illóolaját használták. A középkorban is jelentős szerepet játszott a gyógyászatban (gyomorpanaszok kezelése, vértisztítás). Manapság a homeopátiás gyógykészítmények (reuma, gyomor- és bélpanaszok, asztma, bronchitis) egyik fontos összetevője. Ahogy a 8. Magyar Gyógyszerkönyv is számon tartja, vizelethajtó, enyhe görcsoldó, baktériumölő, emésztésserkentő hatása miatt használják teáját illetve illóolaját.

A boróka tobozbogyó hatóanyagai illóolaj, diterpének, cserzőanyagok, flavonoidok, antocianinok. Gyógyhatású illóolajában pinének, alkoholos szénhidrogén származékok, flavonoidok található. Erjeszthető cukortartalmának (invertcukor) köszönhetően alkoholos párlat készíthető belőle. Kátránytartalmát különböző bőrgyógyászati céllal készült kenőcsök tartalmazzák.

Fotó: wordpress.com

A Herbária az általa forgalomba hozott szárított boróka tobozbogyókat az alábbi ajánlással kínálja: Emésztési zavarok, puffadás esetén alkalmazható. Erős vizelethajtó hatású. Külsőleg ízületi bántalmak enyhítésére alkalmazzák. Terhes nők és vesebetegek nem használhatják. Az illóolaj erős veseizgató hatása miatt gyógyteaként önmagában nem használatos, de teakeverékek fontos összetevője, valamint fürdőadalékként és bedörzsölőként is alkalmazható. A gyógynövényből forrázat készíthető. Napi adagja 2-10 gramm.

Vesetisztító, ízületi bántalmakra készült teakeverékek (Pannonhalmi teakeverékek) alkotórésze.

Egyszeri adagja: 2-3 g szárított tobozbogyó 150 ml forró vízzel készített forrázata, naponta 3-4 alkalommal fogyasztva. , maximum négy hétig. A terápiás adag túllépése vagy a drog huzamosabb időn keresztül történő alkalmazása vesekárosodást okozhat. Használata várandós anyáknak, szoptatás idején, vesebetegeknek ellenjavallat! (Farmakognóziai Hírek)

Emésztésserkentésre étkezés előtt egy-két csepp illóolaj kockacukorra cseppentve. – Benáth Jenő: gyógy- és aromanövények című könyve szerint.

Borókabogyó fűszerként való felhasználása

Kotányi így ajánlja: A borókabogyó íze kissé kesernyés, kiváló sertéssültek, hal- és vadételek, savanyú káposzta és szeszes italok, pl. gin ízesítésére. Időre van szükség ahhoz, hogy a borókabogyó íze kiteljesedjen, így tanácsos hosszabb ideig együtt főzni a többi összetevővel. A borókabogyó kiválóan társítható a petrezselyemmel, a kakukkfűvel, a majoránnával, a babérlevéllel és a fokhagymával.

Fűszerezési ajánlat a gasztroabc.hu oldaláról:
Párolt zöldségek: Fehér káposzta: bazsalikom, borsfű, boróka + kömény; Vörös káposzta: ánizs, boróka, hagyma + borsfű vagy szegfűszeg; Vadhúsok: boróka, zsálya, szegfűszeg, curry vagy tárkony, áfonya; Főtt hal: kapor, zsálya, bazsalikom, boróka, babérlevél + rozmaring vagy curry.

Borókás zöld tea hidegen, élvezeti teaként (shakestrainandsip.com)

Hozzávalók: 1 evőkanál összetört borókabogyó; 1 evőkanál szálas zöld tea; 2 dl víz. A hozzávalókat forraljuk fel, majd lassú tűzön forraljuk 5 percig. Húzzuk le a tűzről, hagyjuk állni 10-15 perig, amíg le nem hűl. Zárható edényben tegyük a hűtőbe egy éjszakára. Másnap szűrjük le, és fogyasszuk el.

Lapsang souchong tea melegen, ginnel és borókával, élvezeti teaként (mandibleblog.com)

Hozzávalók: 2 dl víz; 1 teáskanál Lapsang souchong tealevél; 1 evőkanál frissen reszelt gyömbérrel összekevert méz; 1 evőkanál gin; 1 evőkanál frissen facsart citromlé; két csillagánizs, pár szem szárított borókabogyó.

Forrázzuk le a tealevelet 2 dl vízzel, és hagyjuk ázni kb 5 percig. Keverjük össze a többi hozzávalót egy edényben, öntsük rá leszűrt teát, keverjük meg, és ízesítsük csillag ánizzsal és boróka bogyóval.

The post Boróka bogyó appeared first on Kert Lap.

Persányi Norina

A tél aromáiból elhagyhatatlan, no és a téli süteményekből is. Bár egyesek éppen azért nem kedvelik az ánizsos süteményeket, mert a köhögéscsillapító ízére emlékezteti őket. Ugyanis az ánizs nem csak illatos, emésztésserkentő fűszer, hanem hurutoldó is.Az ánizs az őszi és téli időszak igen sokoldalú gyógy- és fűszernövénye.

Az ánizs (Pimpinella anisum) a ernyősök (Apiaceae) családjába, a zellerfélék alcsaládjába (Apioideae) tartozik. Az ánizs (Pimpinella) nemzetség az ernyősök családjának legnépesebb tagja, 170-180 faja ismert. Egynyáriak, kétnyáriak és évelők is találhatók közöttük. Az ánizs közeli rokona a zeller, a sárgarépa és a petrezselyem. Rokona a világszerte használt fűszernövények közül a koriander , a kömény, a hasznos földitömjén, és a kapor. Neve a latin anisum szóból eredeztethető.

Az ánizs egynyári, lágyszárú, 50-70 cm magas növény. A növény a Földközi-tenger környékén őshonos. Törökország, Spanyolország és Egyiptom az ánizsmag legfőbb termelői. Ezek közül a nagyobb méretű, ízesebb spanyol ánizsmag számít a legjobbnak, amely mára már szinte az egész világon elterjedt. Hazánkban is termesztik, bár meglehetősen igényes növény, ezért kiskertekben nagyon ritkán marad meg. Összetett levelei szórt állásúak, a levélszél fogazott. Alsó levelei szíves-kerekdedek, a középsők szeldeltek, míg a felsők sallangosak. A Az alsó levelek levélrózsában állnak, a középsők rövid nyelűek, míg a felsők száron ülők. Júliusban nyíló, apró, sárgásfehér virágai laza, összetett ernyővirágzatot képeznek. Elsősorban ánizsmag nevű terméséért termesztik, Szürkésbarna színű, tojásdad alakú 3,5-5 mm hosszú ikerkaszat termése (Anisi fructus) a fűszer, melyen gyakran a kocsány rész is megtalálható. A magja március végén, április elején vethető 30 cm sortávolságra. 50-70 cm magasra nő meg.

Nedvességet és melegkedvelő, tápanyag igényes. Az ország déli részén, kizárólag jó minőségű csernozjom talajban termeszthető. Március végén, április elején vethetjük, 25-30 cm sortávolságra és 2-3 cm mélyen. Míg csírázáskor, szárba induláskor és és virágzás előtt vízigényes, addig addig a terméskötődés és termésérés idején meleg és száraz időjárást kíván. A gyomtalanítás folyamatos feladat. Betegségei közül kiemelkedik a koriandert, répát is pusztító bakteriózis. Réz tartalmú szerekkel védekezhetünk ellene. A termésgyűjtés után a világoszöld színű, sarló alakú magokat kicsépelik, majd a levegőn megszárítják. A szárait a virágzat barnulásakor kell levágni, összekötni és árnyékos, fedett helyen utóérlelni.

Az ánizsmag íze az édesgyökérére emlékeztet, de nincs vele rokonságban. 3%-ban tartalmaz illóolajat. Aromáját leginkább az olaj anetol tartamának köszönheti (90%), amely fitoösztrogén, ösztrogén jellegű hatással. További aromakomponensek: ánizsalkohol, ánizsaldehid stb. Jellegzetesen édesgyökér ízét és illatát ánizsaldehid tartalmának köszönheti. Az ánizstermések illóolajat, fehérjét és cukrot is tartalmaznak.

Már az ókorban az egyiptomiak is ismerték, és használták gyógy- és fűszernövényként. Rómában, az első század idején használták egy népszerű fűszeres süteményben, melyet babérlevélben sütöttek. Úgy tartották, hogy ez megvéd a gyomorrontástól, az emésztési zavaroktól. Az idősebb Plinius azt állította, hogyha ánizsmagot tesznek a párna alá, akkor az megvéd a rossz álmoktól. 1305-ben az angolok megvámolták az ánizsmag kereskedelmet, hogy abból fedezzék a London Bridge javítási költségeit. Nagyon népszerű ízesítő az angoloknál is. IV. György király ruháit annakidején ánizsmaggal illatosították. 1619-ben a virginiai parlament elfogadta azt a törvényt, hogy egy családnak, minden évben, legalább 6 tő ánizst kell termelnie.

Mára rendkívül sokféle gyógyhatása ismert: jó hatással van az emésztőrendszerre, javítja az étvágyat, használható simaizom görcsoldóként, szélhajtóként, de köptetőként is, emellett tisztítja a vért, erősíti az idegeket. Kellemes aromája miatt gyakran ízjavítóként adják egyes gyógykészítményekhez. A magolaj fenilpropanoid tartalmának köszönhetően erőteljes baktérium- és gombaellenes hatását fertőzések előidézte bőrbántalmak és szájüregi folyamatok kezelésénél használják, részben kenőcsök, részben ecsetelő- vagy öblögetőszerek formájában. Rovarölő hatású.

További angol nyelvű információk: Anise, pharmacology

A magokat általában egészben használjuk, de ha szükséges, a kívánt mennyiséget mozsárban összetörhetjük. Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy nagyon hamar elveszti az aromáját, ezért csak annyit törjünk meg, amennyi az ételhez szükséges. Mint fűszert nagyon sokoldalúan használhatjuk. A nyugati konyhaművészetben az ánizst jobbára csak kenyérféleségekben és süteményekben használják, ritkán gyümölcskenyereket ízesítenek vele. Az ánizsmag jellemző alapanyaga a német Anisbrod nevű kenyérféleségnek. Pikáns-fűszeres, enyhén diós aromája nem hiányozhat a híres frankfurti zöld mártásból sem. Az ánizs jól harmonizál a tojásos ételekkel. Levesek, saláták, zöldség- és halételek fűszere. Leggyakrabban azonban likőrök – mint a raki, ouzo, pernod és abszint – ízesítésére használják. Felhasználható főzelékek – vöröskáposzta, sárgarépa, tök, cékla, stb. -, vadas ételek, mártások készítésénél, mindet előnyösen érdekessé tehetjük egy kevés ánizzsal.

Vaníliás kifli – ánizzsal, naranccsal

(http://www.mindmegette.hu)

Hozzávalók kb. 65-70 darabhoz: 30 dkg finomliszt; 20 dkg hideg vaj; 10 dkg darált mandula; 1 db kisméretű tojás sárgája + 1 teáskanál hideg víz; 10 dkg porcukor; ½ teáskanál őrölt ánizs; 1 csomag vaníliás cukor. A forgatáshoz: 10 dkg porcukor; 1 db kezeletlen narancs frissen reszelt héja

A narancsot alaposan megmossuk, megszárítjuk, a héját lereszeljük, összeforgatjuk a 10 dkg porcukorral. Félretesszük. 2 nagy tepsit sütőpapírral borítunk. A sütőt 170 fokra előmelegítjük. A kiflikhez a lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a kétféle cukrot, az ánizst és a mandulát. Alaposan összekeverjük. Apró kockákban beletesszük a vajat, elmorzsoljuk. A tojássárgáját a vízzel elkeverjük, a többi hozzávalóhoz öntjük. Gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát. Féldiónyi darabokat szakítunk ki a tésztából, amelyeket 6-8 cm hosszú kis rudakká sodrunk, kifli alakúra meghajlítunk. Az előkészített tepsire rakosgatjuk, 15-20 perc alatt világosra sütjük, még melegen a narancsos porcukorba forgatjuk.

Az ernyősvirágzatúak családjának más gyógy- és fűszernövényei a kertlapon:  Zamatos turbolya; Kapor; Levélpetrezselyem; Édeskömény;

The post Ánizs appeared first on Kert Lap.

Dr. Tulok Mária címzetes egyetemi docens, a gyógynövény tanfolyam egyik szakembere -
A fagyok beállta előtt, egy szép őszi nap a legkedvezőbb az illatos levendula-ültetvény létesítéséhez.

Egy kis kedvcsináló: A Lure és Ventoux hegyei közt meghúzódó, sajtja miatt közkedvelt Banont az őt körülvevő levendulamezők aromája lengi be. A levendula a Déli Alpokban őshonos, olajával a francia parasztok már a 16. században sebet gyógyítottak, férget űztek. A 20. század elején telepítették az első levendulásokat 700 méter tengerszint feletti magasságban. A forró száraz klíma, a meszes talaj kedvezett a termesztésnek. A provance-i levendulamezők júliustól októberig virítanak. A levendulaszüret folyamatos, júliustól szeptemberig tart. Ekkor a forró nyári nap a virágokba csalja az illóolajat. A virágokat 2-3 napos szárítás után szállítják a desztillálókba. A levendulatövek kertünkben, telkünkön is viríthatnak, ha a feltételek megfelelnek telepítésének.

Levendula környezeti igénye

A levendula telepítésbe csak azt követően fogjunk, ha megismertük a levendula környezeti igényeit, hogy a legoptimálisabb körülményeket tudjuk megteremteni számára.Napos, száraz helyre, jó vízvezetésű talajba való. Fagyzugos helyre ne ültessük!

Termesztésével főleg a száraz, kopár területek, köves lejtők, domboldalak, legelők hasznosíthatók. A levendulasorok -a rétegvonalakkal párhuzamosan telepítve- gátolják a talaj lepusztulását. Elsősorban a meszes, napfényes, déli fekvésű területeken fejlődik jól. Kerülni kell a fagyzugos, hideg, mélyebb fekvésű területeket, ott gyakori a fagykár. A mínusz 15-20 C -os hideget jól tűri, de a késő tavaszi fagyok kárt tehetnek a már fejlődésnek indult növényekben. Fényigényes, a fény a virágképződést, az illóolaj-tartalmat és annak észter-tartalmát befolyásolja. A szárazságtűrése közismert. A levendula-ültetvények vetésforgón kívül helyezkednek el, 12-15 évig veszik igénybe a területet.

Talaj előkészítés levendula számára

Nagyüzemben a telepítést megelőző év őszén mélyszántással 35-50 t/ha szerves trágyát, 70-80 kg/ha hatóanyagú foszfor- és 100-120 kg/ha hatóanyagú kálium- műtrágyával kiegészítve célszerű a talajba juttatni. A túlzott tápanyagellátás, különösen a magas nitrogéndózis csökkenti a virághozamot.

Levendula szaporítóanyag-előállítás

A valódi levendula palántázással, fásdugványozással és feltöltéses bujtással szaporítható. A kedvező őszvégi időjárása lehetővé teszi a késő őszi telepítést – ill. ha valaki saját maga akarja előállítani a szaporítóanyagot -, a magvetést.

Magvetés

A vetés ideje november első fele. A magvak csírázásához ugyanis fagyhatásra van szükség. Ezt hívjuk tél alá vetésnek. A fényes fekete magok 2-3 évig tartják meg csírázóképességüket. Ha szabadföldbe vetjük a sötét színű, apró magvakat, vetéskor egy kis homokkal összekeverve vessük, mert. Így egyenletesebben tudjuk a talaj felszínére szórni a magvakat, és jobban látjuk, hogy hova vetettünk.

A 20-30 cm sortávolságra ültetett magvakat vékonyan takarni kell, 0,5 – 1 cm, mások szerint 1 – 1,5 cm vastagon. Finoman földet rostálhatunk a vetésre olyan vastagon, vagy gereblyével történő talajráhúzással takarjuk magvetést. Végül tömörítsük a talajfelszínt.

Magvetésből következő év őszére nyerhetünk kiültetésre alkalmas palántákat. Ebben az esetben bármelyik vetőmagboltban kapható magot most érdemes elvetni, mert a mag csírázásához fagyhatásra van szükség. Vethetünk a kert egy gondosan előkészített, öntözhető részébe -vagy, ha csak néhány tőre van szükségünk-, mély cserépbe is, amelyet a télen a szabadban hagyunk.

A tavasszal kikelt kis csíranövényeket rendszeresen öntözni, gyomlálni kell. Fontos ápolási munka a bokrosodást elősegítő visszavágás. Ezt akkor kell elvégezni, mikor a bimbók megjelentek. Ekkor a virágzati szárat -1-2 levél-párral együtt levágjuk. Az őszi kiültetésig ezt a műveletet még egyszer-kétszer megismételhetjük.

Ha csak néhány tő levendulát szeretnénk, vessük a magvakat cserépbe. Ha a cserepeket beltéren tartjuk, a magvaknak vetés előtt hideg hatásra van szükségük. Ennek legegyszerűbb módja, hogy tépőzáras nejlonzsákba, palántafölddel együtt hűtőbe tesszük a magvakat 2-3 hétre. Cserépbevetéskor a vetőmagot nyomjuk bele a palántaföldbe, de ne takarjuk, mert ha túl mélyre kerül a mag, nem fog kikelni. A csírázáshoz szükséges idő kb. egy hónap. A kikelt növénykéket tűzdeljük át kis cserepekbe. A palántákat a májusi kiültetés előtt fokozatos edzéssel vigyük a szabadba. A cserepeket ne tegyük ki teljes napsütésnek.

Levendula telepítés

A telepítés során több dologra kell figyelni. Szép állományt, csak jó minőségű palántából tudunk létesíteni. Az I. osztályú palánta jellemzői: a gyökérnyakban mért “szár” átmérője min. 5 mm, legalább 4 db alul fásodó oldalhajtás és jól fejlett körkörös gyökérzet. Telepítés optimális ideje október vége, várhatóan szép időjárás esetén nov. közepe. Telepíthetünk kora tavasszal is. Kiültetéskor – ha a palánták gyökérzete hosszú-, kb. 15 cm-re vissza kell vágni. A növényeket a gyökérnyaknál 4-5 cm-rel mélyebben kell ültetni, azaz az oldalelágazásokból 4-5 cm hosszú rész kerüljön a talajba. Az ajánlott sortávolság 1m, a tőtávolság 50 cm. Gondoljunk arra, hogy a növényeket hosszú időre telepítjük, hagyjunk teret a növekedésükhöz.

Levendula ápolása

Az új telepítésű levendula-ültetvény legfontosabb ápolási munkái: a visszavágás, a sorközművelés és a pótlás. Az első éves állományban a hajtásnövekedés megindulása után – május végén, június elején, a bokrosodás elősegítése miatt- a fiatal töveket 8-10 cm magasságban vissza kell vágni. (A visszavágást a második év tavaszán, a hajtásfejlődés megindulása előtt, 15-18 cm magasságban meg kell ismételni. Az új és a termő ültetvények elengedhetetlen évközi ápolási munkája a sorközművelés – jóllehet vegyszeres gyomirtásra van lehetőség-, mert a levendula nem kedveli a tömődött talajt. A szükséges pótlásokat már az első év végén ajánlatos elvégezni, különben csökken a hozam és a hiányos állomány látványa sem szép.

Levendula betakarítása

A levendula vágását teljes virágzásban célszerű elvégezni. A valódi levendula virágzása június második felében kezdődik és július közepéig tart. Mivel a legalkalmasabb betakarítási idő nagyon rövid, mindössze 7-8 nap, ezért nagyobb területeken a betakarítást már a virágzás kezdetén meg kell kezdeni, Későbbi betakarításnál az illóolaj-tartalom csökkenésével és a virágok pergésével kell számolni. A helyes vágási magasságra ügyeljünk. A levendulavirágot szárával együtt, közvetlenül a virágzat alatti első levél-párral kell vágni. A bokron maradó virágszárak a következő évi virágképződést károsan befolyásolják, míg a túl mély vágás a bekerülő levelek miatt az illóolaj minőségét rontja és fokozza a fagyérzékenységet. Virágdrog készítéséhez a levágott virágzatot legföljebb 40 C-on, azonnal árnyékos helyen szárítjuk és hasonló körülmények között tároljuk. Így a következő évi betakarításig lesz elegendő drogunk a fürdővizünkbe, ajándékba készíthető álom-és illatpárnába, sőt molyriasztóként a szekrényünkbe is. Míg idáig eljutunk, addig is szívet-lelket nyugtató illatos levendula-ültetvényben gyönyörködhetünk.

Az ajakosok családjába tartozó további gyógy- és fűszernövények a kertlapon: Gyíkfű; Izsóp; Kakukkfű; Szurokfű; Rozmaring; Zsálya

The post Levendula termesztése appeared first on Kert Lap.

Egy kis téli megfázásba még nem halt bele senki, de ha mindjárt antibiotikumhoz nyúlunk, meg van az esélye, hogy amikor valóban nagy szükségünk lenne rájuk, a szervezetünk bizony már nem reagál megfelelően.

A gyógyszerek nem csupán drágák, hanem természet idegenek. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne fogyasszunk gyógyszert, ha a dolgok komolyra fordulnak. Hiszen dédanyáink inkább gyógynövényekkel éltek ugyan, de meddig is? Tehát az itt szereplő gyógyhatású zöldségek a mindenre mindjárt gyógyszert szemlélet ellen szólnak. Hiszen egy kis téli megfázásba még nem halt bele senki, de ha mindjárt antibiotikumhoz nyúlunk, meg van az esélye, hogy amikor valóban nagy szükségünk lenne rájuk, a szervezetünk bizony már nem reagál megfelelően. A helyes táplálkozás viszont segít a megelőzésben. Itt a természet fű-fa-virág patikájából vett gyógymódok olvashatók.

Fokhagyma

A friss fokhagymában található illóolaj fő hatóanyag a kéntartalmú, szagtalan alliin, mely a hagymacikkelyek aprítása során az addig elkülönítetten található allináz enzim hatására allicinné alakul át. Ez egy fűszeres szagú, antibakteriális hatású, bomlékony anyag, melyből részben a szagtalan ajoen, részben a fokhagymára jellemző szagú illékony vegyületek keletkeznek. A vegyületek antioxidáns hatásuk közismert. Igen erős antibiotikus hatású, ezért influenza, légcsőhurut, nátha, torokfájás ellen igen hatásos. Használható pirítós kenyérre dörzsölve, vagy összezúzva, lereszelve, mézzel és almaecettel megkeverve. Napi 2-3 gerezdet, ha elfogyasztunk, néhány héten keresztül folytatva a kúrát, egyszerűen megelőzhetjük a megfázást.

Fokhagyma tea: Egy lábasba öntsünk három dl vizet, tegyünk bele két kisebb, megtisztított fokhagymagerezdet. Az edényt fedjük le és hevítsük forrásig. Húzzuk le a tűzről, adjunk hozzá 0.25 dl mézet, és melegen, de nem forrón fogyasszuk reggel, délben, este egy-egy dl-t. A kihűlt teát melegítsük fel.  (www.prevention.com)

Vöröshagyma

A vöröshagyma sok ásványi sót, vitamint tartalmaz. Kvercetin, antioxidáns tartalma kedvezően befolyásolja a szervezetben zajló biokémiai folyamatokat. Táplálkozási értékét leginkább magas energiaértéke, jelentős fehérje tartalma, rostanyagai, C-vitamin tartalma adja. Baktériumölő hatású kénvegyületeket is tartalmaz. Megfázáskor, legyengül szervezet, étvágytalan beteg, szépen fogyasszon naponta a vöröshagymát, ha a gyomra bírja Ne sózzuk túl! Nagyon jó étvágyjavító is.

Köhögés ellen ajánljuk: A hagyma legkülső héja alatti, még színes burokleveleket forrázzuk le kb. 3 dl vízbe, majd három kanál cukrot karamellizáljuk, és öntsük rá a forrázatot. Melegítsük újra, és oldjuk fel benne a karamellizált cukrot. Langyosan fogyasszuk.

Immunrendszerünk ébrentartását segíti elő a következő recept: 6 fej hagymát lereszelünk, leöntjük 2 l vörös borral. Egy hétig érleljük. Naponta kétszer fél dl-t iszunk belőle mézzel édesítve éhgyomorra. A hatás megéri a fáradságot!

Fekete retek

A téli fekete retek, már az ókorban is alkalmazták. A rabszolgáknak naponta adták, hogy jó egészségben maradjanak. Nos, akkor mi is használjuk ezt a növényt. Köhögés csillapítására a retekbe üreget vájnak, amelyet mézzel töltenek meg. A retek nedve elegyedett a mézzel és hatásosan szüntette a köhögést. Hajdanán, az antibiotikumok feltalálása előtt, sült retket adtak a tüdőbajosoknak. Légúti fertőzések ellen kiváló a fekete retek leve. Ázsiában köhögés, bronchitis ellen használják. Vírus és baktérium ellenes hatású, emésztés és epeműködést serkentő hatású.

Sütőtök

A sütőtökben lévő karotinoidok és a C-vitamin, a tökmagban lévő E-vitamin, mint antioxidánsok, védelmet nyújtanak a szervezetnek, mivel jelentős szerepet játszanak az ún. szabad gyökök megkötésében. Vegyük a fáradtságot, készítsünk el egy tányérral a család számára.

Petrezselyem

Szárított leveles szára a konyhaablakok dísze. Ha leveleit megmossuk, szétterítjük és megszárítjuk, majd műanyag zacskóba tesszük, akkor télire is eltárolhatjuk. Jellegzetes aromáját legjobban fagyasztva őrzi meg. Ilyenkor apróra vágjuk, és úgy tároljuk. A petrezselyemgyökeret szellős, napos helyen szikkasztjuk. Ezután hűvös helyen, homokba ágyazva akár hónapokig eláll. Illóolaj tartalmú gyógynövényként leheletfrissítő, emésztésserkentő. Flavonoidokat is tartalmazó illóolaja gyulladáscsökkentő hatású antioxidáns. A-, C-, E- vitaminban, vasban gazdag. is közismert. Gyökere emésztésserkentő, de reuma ellen is hatásos.
A petrezselyem a zöldjét megszárítva teának is alkalmazhatjuk, természetesen csak forrázatot készítsünk belőle. Nagyon jó vízhajtó, méregtelenítő, de a gyökerét is fogyaszthatjuk, nemcsak megfőzve, hanem nyersen is. Jó tanács: ne főzzük túl a gyökereket, csak pároljuk!

A petrezselyemgyökér tea elkészítése: általában a gyökeret használják, melyet finomra aprítva (körülbelül két gramm) forrásban lévő vízzel le kell önteni (körülbelül másfél deciliter), majd tíz-tizenöt percig állni kell hagyni, azután szűrni. Napjában kétszer-háromszor fogyasszuk. (Manifesztum természetgyógyász magazin)

Nátha és influenza ellen

Csepegtessünk orrunkba 4-6 csepp frissen préselt sárgarépalevet.

Esténként inhaláljunk. A 4-5 db megfőtt burgonyáról a vizet leöntjük, majd szétpürézzük. Fejünket letakarva páráját mélyen belélegezzük. Hurut oldására a mellkasra meleg főtt burgonya pakolást tegyünk.

A sárgarépalével kevert nyers burgonyalét, mézzel ízesítve, torokgyulladás, vagy köhögés ellen fogyasszuk.

Tormával a meghűlés ellen: A torma levét jól keverjük össze azonos mennyiségű mézzel. Este és reggel 1-1 evőkanállal fogyasszunk belőle. Az éjszakánként (vagy hajnalban) fellépő rohamszerű makacs köhögésnek igen hatásos ellenszere a tormareszelék. Elkészítési módja a következő: 150 g reszelékhez adunk 1 dl mézet, jól átkeverjük, 24 órát állni hagyjuk. Felnőttek adagja: naponta kétszer egy kávéskanállal evés előtt félórával.

A magas C-vitamin tartalmú savanyú káposzta levét igyuk a téli időszakban akár rendszeresen is, napi 1 dl dózisban.

The post Zöldségek gyógyhatásai appeared first on Kert Lap.

Bár a paprika hagyományos növényünk, őshazája Dél-Amerika. Karácsony sem mi, hanem inkább a déli országok díszítenek paprikával, ajándékoznak karácsonyra cserepes díszpaprikát, díszítenek paprikafüzérrel, koszorúval.

A paprika őshazája Dél-Amerika. A pontos terület folyamatos vita tárgya a kutatók között. A paprika termesztése ötezer éves múltra tekint vissza. A középkorban, a kereskedelem fellendülésének köszönhetően, mondhatni, hogy az egész világon elterjedt. Európában először Spanyolországban és Itáliában jelent meg. Hollandi, Portugália, Magyarország is sok fajtával dicsekedhet. 1996-ban Dave DeWitt 315 fajtát írt le növényhatározójában. Ma már magasabbra került a léc, és kutatók, magelőállító cégek és neves termelők együttes munkájának eredményeképpen 3729 fajta kerül bemutatásra a www.thechileman.org oldalon.

A Chile Pepper Institute (Chili Paprika Intézet) chili díszpaprikák termesztésével 1990 óta foglalkozik. Az ún. NuMex vonalat az ősi, Dél- és Közép-Amerikában őshonos Capsicum fajtákból hozta létre. A különleges termésalakú, színes fajták kedvelt dísznövények. Paul Bosland, az Új-mexikói Állami Egyetem Kertészeti tanszékének professzora, a Chili Paprika Intézet igazgatója, az előállítója többek közt a Christmas (karácsonyi) piros, a Thanksgiving (hálaadás napi) krémfehérből narancs színűre, majd pirosra érő, a St. Patrick’s Day (Szent Patrik napi) zöldből és narancsszínűre érő, a  fehérből vörösre érő Valentine’s Day (Valentin napi) díszpaprikáknak. Említsük még meg a terméseivel a “napra mutató” NuMex mirasol fajtát, amely 1993-ban került piacra, a kinézetében citrusra, ízében kajszira emlékeztető termésű enyhén csípős NuMex Suave Yellow-t, a konténerben nevelhető, bíbor virágú és bíbor levelű NuMex Centennial-t, amelynek felálló termései bíborból sárgára, narancsra, majd pirosra érnek. Legújabb üdvöske a NuMex Easter paprika. A növény mutatós termésein és kompakt megjelenésén túl, legfőbb előnye, hogy hő- és szárazságtűrő. Kitűnő konténernövény. Törpe növekedésének köszönhetően szobanövénynek is ajánlják. Paprikái sárga, narancs, lila árnyalatban érnek. A NuMex fajták itt tekinthetők és vásárolhatók meg: nmsu varieties

Az első hibridek előállításától kezdve kb. 10 évre van szükség ahhoz, hogy a paprikák a piacra kerüljenek. A törpe növekedésűek szobanövényként, napos ablakban nevelhetők. Télen tizenöt fok körüli hőmérséklet és szellős helyiség ideális a számukra, de alkalmazkodnak a szobahőmérséklethez is, ha rendszeresen friss levegőhöz juttatjuk. A huzatot azonban nem szeretik! Talaját tartsuk nyirkosan, száraz, meleg helységben jót tesz neki, ha cserepét vízzel telt kavicságyra állítjuk. Virágzás előtt háromhetenként, virágkötődés után gyakrabban, tíznaponként tápoldatozzunk egészen a termés beéréséig. A termések fogyasztható. A paprikák életkora kb. 10 év.

Az európai, amerikai forgalmazók leginkább anyák napjára és karácsonyra keresik a pirosra érő paprikadíszeket. Bár nem szorítja ki a mikulásvirágot, de súllyal esik latba a vásárlók körében karácsony környékén. Sokáig karácsonyi paprikának is nevezték piros termésű fajtáját.

A termések csokorba kötve, függesztve díszítenek. A paprikafüzéreket (ristras) a mexikóiak szerencsehozónak tartják. A paprikák ebédlőasztal díszítésére is kiválóak. Fűszerként is megállják a helyüket, frissen, szárítva, őrölve.

A chili paprika csípősségéről itt olvashat: Chili paprika; Kulináris archeológia

The post Chili paprika karácsonyra appeared first on Kert Lap.

Néhány bengeféle nálunk is figyelmet érdemel. Ilyen az ízletes gyümölcsöt termő, Kínában honos jujuba, és a gyógynövényként számon tartott kutyabenge és varjútövis. Utóbbi szerepel a 8. Magyar Gyógyszerkönyvben is.

A bengefélék (Rhamnaceae) családjának mintegy 900 fajába fás növények, lomhullatók vagy örökzöldek, gyakran tövisesek, sok lián vagy futónövény, ritkán lágyszárúak tartoznak. A család rokonságban áll a szőlőfélékkel és a leeafélékkel. Az egész Földön meghonosodtak, de leggyakoribbak a szubtrópusokon és a trópusokon. Termésük csonthéjas, bogyó vagy szárnyas makk.

Ziziphus nemzetség néhány növénye

A családba tartozó Ziziphus nemzetség több gyümölcstermő faja közül említésre méltó mediterrán európai jujuba (Ziziphus lotus) a Földközi-tenger déli vidékén honos cserje vagy kis fa. Az ókori görögök gyümölcséből kenyeret sütöttek, bort is erjesztettek. Termése gyengén édeskés, lisztes, kevésbé ízletes. A lótuszfáról tesz említést Homérosz, amikor az Odüsszeiában bemutatja a lótuszevőket.

Rokon növény a mediterrántól Iránig tenyésző krisztustövis (Ziziphus spina-christi). Trópusi örökzöld. Feltehetően Szudánból származik. Szeptemberben sárgára érő, húsos, gömb alakú csonthéjas termései ehetők ugyan, de nem ízletesek. A történelmi idők folyamán szent faként tisztelték, különösen Közel-Keleten, és termését fogyasztották. A hagyomány szerint a tövisek, melyekből Jézus koronáját fonták a szír krisztustövis hajtásai voltak.

A kínai datolya (Ziziphus jujuba), amely igénytelensége miatt már nálunk is felbukkan itt-ott. Különös előnye, hogy nálunk kártevői nincsenek, és metszést sem igényel. Cserje vagy kis fácskává cseperedik. Már egy-két éves korban termőre fordul. Júniusban, tehát mindenképpen a fagyok után virágzik, és októberben, novemberben érik. Ritkán éri el a 6-8 m-es magasságot. Levelei váltakozó állásúak, hosszúkásak, lándzsásak. Kis zöldes virágai a vékony hajtásokon nyílnak, néha az idősebb ágakon is megjelennek. A 1,5-5 cm-es, hosszúkás gyümölcsök kezdetben zöldek, majd vöröses rozsdabarnára színeződnek. A húsba ágyazott kemény csonthéjban helyezkednek el egyesével az almáéra emlékeztető barna magok. A hazai kertészeti árudákban is kapható. Igénytelen növény, jól tűri a hőmérsékleti szélsőségeket. Sok napfényt kíván, száraz, laza, köves domboldalakon is jól érzi magát. Mivel fagytűrő, méretei kellemesek, és szép formájával díszítő értékű is, bátran ültethetjük. Magvetéssel is szaporítható, tehát ha gyümölcseihez hozzájutunk, akkor kísérletezhetünk a növények felnevelésével. A gyümölcsről először a 3,000 évvel ezelőtti Kínában tesznek említést. Szárított magvainak nyugtató hatása miatt bekerült a kínai és a koreai orvoslásba. Később inkább terméséért kedvelték. A barnásvörös héj alatt fehéres, ropogós vagy lisztes hús borítja a csonthéjas magokat. Ízük édeskés, néha kellemesen illatos, frissen is kitűnő csemegének számít. A kandírozott gyümölcsöt mézben vagy cukorszirupban főzik. A datolyához hasonló ízű aszalt, mézes jujuba nálunk is kapható.

Dr. Jakócs Dánie így ír róla: “Magyarországon elterjedt neve jujuba, közismert kozmetikumokat árusítanak kivonataiból. Kínai neve hinap… Levele és gyümölcse gyógynövény, vérnyomáscsökkentő hatásuk van. A gyümölcs mérete mint egy nagy szilváé, éretten az íze hasonlít a nyári almára , színe pedig a csokoládéra. Későn, június elején virágzik, így a fagyok nem árthatnak neki, de a beporzáshoz méhek kellenek. Gyökereit több méter mélyre ereszti, alkalmas a talajok megkötésére. Az ágait diszkréten szúrós tüskék borítják, kitűnő élősövényt lehet kiképezni fáiból… Meghonosítását és elterjesztését javaslom.”

Két honos bengeféle

A bengefélék családja két nemzetségének egy-egy faja nálunk is honos, ezek a varjútövis (Rhamnus catharticus)és a kutyabenge (Frangula alnus). Mindkettő figyelmet érdemel, mert könnyen tartható, nevelhető gyógynövények. Termésük, kérgük hashajtó hatású a szennalevelekéhez hasonlóan. Ezért mindkettőt gyűjtik. A legújabb Magyar Gyógyszerkönyvben csak a kutyabenge szerepel.

A varjútövis többnyire alacsonyabb termetű, görbe törzsű, lombhullató cserje, ritkán szabálytalan, laza koronájú kis fa. Cserjésekben, sziklás lejtőkön, karsztbokor erdőkben él. Tömött csomóban álló virágai aprók, édeskés illatúak, zöldessárga színűek. Májusi virágzás után augusztus-szeptemberben érő termése feketére érő bogyó. Borsó nagyságú, fekete színű, zöld húsú, csonthéjas magvú, keserű bogyótermései, hántolt kérge hashajtóhatásúak, vértisztítóként használhatók. Szeptember-október hónapban szedett terméseit zörgősre kell szárítani. Miután túladagolása veszélyes, inkább homepátiás készítményekbe kerül. A termések nedvével régen gyapjút festettek. Termése, levele, kérge (antraglikozidok) nagy mennyiségben fogyasztva mérgező. Száraz helyre, meszes talajba való. Fényigényes, melegkedvelő, fagyérzékeny cserje. Kiváló fészkelő és búvóhely, a tövisszúró gébics kedvence. Fájából míves tárgyak készíthetők.

A kutyabenge közepes méretű cserje. Májustól augusztusig virágzik, árnyas, nedves erdőkben, lápos helyeken terem. Ám nem termését, hanem antraglikozidokban gazdag, hosszirányban jól hántolható kérgét használják hashajtó teákban. A kéregben felhalmozódott rhamnustoxin hánytató hatású, ami legalább egy éves tárolás, vagy 100 oC-on 1-2 órán át történő hőkezelés után bomlik le. Hidegtűrő, mészkerülő, vízigényes. Fényigénye közepes. Az enyhén árnyas helyeket kedveli.

Legkevesebb mellékhatás jelentkezik, ha kb. 0,5-1 teáskanálnyi (2 g) apróra vágott kérget negyed liter hideg vízben áztatjuk, és az így nyert teát fogyasztjuk. A kutyabenge kéreg használatának részleteiről itt olvashat: Kutyabenge

További források:
biokontroll.hu;
szabadfold.hu;
Bernáth Jenő: Gyógy- és aromanövények

Fotó: subtropy.webgarden.cz

The post Bengefélék appeared first on Kert Lap.

A kardamom nálunk csak az ínyencek körében divatos. Ízesíthetünk vele gyümölcskenyeret, mézeskalácsot. A skandinávok kedvelt karácsonyi fűszere, amellyel süteményt ízesítenek. Az arabak mézédes feketekávét ízesítenek vele. Régóta használt gyógynövény.

A gyömbérvirágúak (Zingiberaceae) családjába tartozó Elettaria nemzetségbe 7 faj tartozik, amelyek a Srilankán, Indonéziában, Indiában, Malajziában honosak.

A Dél-Indiából származó zöld kardamom (Elettaria cardamomum) szárított termése, magva a világ egyik legértékesebb fűszere, ezért a “fűszerek királynőjének” szokták nevezni. Termése illóolaj tartalmának köszönhetően íze nagyon jellegzetes és pikáns. Aromás, kissé erős, fűszeres illata az eukaliptuszra emlékeztet. Közkedvelt az indiai, az arab és a skandináv konyhákban. Nálunk csak az ínyencek körében divatos. Ízesíthetünk vele gyümölcskenyeret, mézeskalácsot.

A mintegy 1500 fajt számláló családban illóolaj-tartalma miatt sok faj – pl. a közönséges gyömbér (Zingiber officinale), a közönséges kurkuma (Curcuma longa), a kardamom (Elettaria cardamomum), a kínaigyömbér (Alpinia officinarum) – ismert fűszer. Eredendően az esőerdők aljnövényzetét alkotja. Sok nedvességet és árnyékot igényel. Évelő, leveles szárú cserje, amely akár négy méter magasra is megnőhet.  Az ültetést követő második évben hoz virágot, és körülbelül tizenöt évig él. A virágok fürtben állnak. Az alsó, középső porzókör összeolvadásával ajakszerű képződmény jön létre, így a virágok ajakosak. Termése háromrekeszes tok. Fűszerként a zárt, kiszárított és megérlelt (Sri Lankában az érleletlen) olajtartalmú termést használják fel. Minden rekesz 7-9 magvat tartalmaz, melyeket öt hónappal a virág kinyílása után, érés előtt takarítanak be, és a napon szárítják ki.

Kardamom fűszer

Megterem Kínában, Laoszban és Kambodzsában, termesztése néhány dél-ázsiai országra korlátozódik – Indiára, Srilankára és Guatemalára. India termeli a legtöbbet, de leginkább hazai felhasználásra. Gautemal számít a legfőbb exportőrnek, bár termesztésével csupán alig 100 éve foglalkoznak.

Az indiaiak kedvenc fűszere, és valószínűleg Indiában használták először, bizonyos vallási ceremóniák elengedhetetlen elemeként. Már az egyiptomiak, ókori görögök és rómaiak kereskedelmében is jelen volt. Egyiptomban fogtisztító szer gyanánt rágcsálták a magot. A görögök és a rómaiak illatosító szerként is használták. Neve a legtöbb világnyelven hasonló, a görög kardamom szóból származik. A fűszer valószínűleg Perzsián keresztül érkezett a görögökhöz.

Manapság s világ harmadik legdrágább fűszere a sáfrány és a vanília után. A világ össztermelésének 60%-a az arab országokba áramlik. Kávéízesítésre használják. A friss magot egyszerűen a lefőtt kávéba szórják, vagy az őrölt kávéhoz adagolják. Gyakori ízesítője a keleti rizses húsoknak. Az étel elkészítésének egyik módja, hogy a húst igen erős, pikáns mártással együtt gyengén átsütik, majd hozzákeverik a nyers rizst, és a hússal együtt készre párolják. Indiában a chai masala nevű fűszeres, igen drága tea egyik jellegzetes ízesítője. A garam masala fűszerkeverék egyik alkotója. Európában kevésbé népszerű, kivéve Skandináviát, ahol az édes süteményeken, pl. karácsonyi kenyéren, kívül felvágottakat és tésztákat ízesítenek vele. Skandináviában körülbelül ezer évvel ezelőtt terjesztették el a vikingek.

Hogy hirtelenjében milyen itókát lehet tört kardamommal ízesíteni, íme néhány példa: fekete kávé, tejes tea, forralt bor, tejturmix, gyümölcs- vagy natúr joghurt. A kávéhoz, a mindmegette.hu ajánlata szerint kétszemélyes kotyógóba 2-3 apróra tört kardamommagot tegyünk.

Kedvelt ital a kardamom likőr. Többek közt a a Himalája lábánál fekvő Kelet Sikkimben, Indiában készítik. Sikkim és Nyugat-Bengál jelentős fűszer exportáló régió. Az exkluzív kardamom likőr kardamom, vanília, csokoládé és dió aromájú.

Kardamommal ízesített házilikőrt magunk is készíthetünk. A birsalma likőrt a wikibook ajánlja.

Hozzávalók

• 1 liter frissen sajtolt birsalmalé,
• 1/2 liter alkohol,
• 5 dkg őrölt kardamom,
• 5 dkg fahéj,
• 5 dkg szegfűszeg,
• 5 dkg koriandermag,
• 1 kg cukor

A birsalmalé és az alkohol elegyébe áztassuk be 5-6 napra a fűszereket, majd szűrjük le és adjuk hozzá a cukrot. Néhány napos érés után igazán különleges, fűszeres likőrt nyerünk.

Narancssaláta kardamommal és a kardamomos vaníliafagylalt receptje a Bio Berta honlapján.

Itt olvashatják a skandináv fahéjas csiga receptjét.

Kardamom gyógyhatása

A mag illóolajának legfontosabb vegyületei:  cineol, α-terpineol, terpenilacetát, limonén, α-terpinén, szabinén, kámfor.

Gyógyhatását az időszámításunk előtti negyedik században megemlíti egy ógörög orvos, Theophrastus, néhány századdal később pedig Dioscoredes. Az Ezeregy éjszaka legszebb meséiben szintén többször megemlítik stimuláló- és gyógyhatását.

Használják a hagyományos kínai orvoslásban, ahol a gyomor és tüdő csatornákra ható szerként tartják számon. Melegítő energiájú ételként tartják számon, mely – úgy tartják, hogy – elősegíti a csi-, az energia áramlását. Aromás olajtartalmának köszönheti stimuláló hatását. Használható köhögés, megfázás kezelésére, étvágytalanság, puffadás, emésztési problémák, hasmenés ellen. Cineol tartalmának köszönhetően szájbetegségek, depresszió, nemi betegségek esetében is alkalmazható. Emellett enyhíti a csuklást és a kellemetlen leheletet. Borneol tartalma gátolja a vesekő kialakulását. A kardamomnak afrodiziákus hatást is tulajdonítanak.

Gyomorerősítőnek, méregtelenítőnek ajánlja a food.com az alábbi teareceptet: Fél liter forró, de nem forrásban lévő vízhez adjuk az alábbiakat: 4 kardamon termés, 4 szem fekete bors, 4 szegfűszeg, 1 kisebb fahéj, 4 szelet gyömbér. Hagyjuk fél órát ázni, szűrjük le, és adjunk hozzá két evőkanál mézet.

A korabeli római illatszerek főbb alkotórészei: a rózsa, nőszirom, nárcisz, tölgymoha, fahéj, kardamom, szerecsendió, gyömbér, nárdus, mézga-gyanta. – Írja Horváth Györgyi a Farmakognóziai Hírekben.

The post Kardamom appeared first on Kert Lap.

A meghűléses, influenzás vagy influenzaszerű betegségek kialakulása, amelyet a szervezet lehűlésével a nyálkahártya védelem meggyengülése, és a vírusok, esetenként bacilusok ezen a területen történő elszaporodása, máskor közvetlen fertőzés okoz, megelőzhető a szervezet ellenálló képességének fokozásával. A gyógynövények ebben nyújtanak segítséget. Sok gyógynövény vírus ellenes hatás tudományosan bizonyított.

A magas C-vitamin tartalmú készítmények (csipkebogyó avagy hecsedli) fogyasztása mellett az izzasztó hatású drogok a szervezet méregtelenítésével eltávolítják a káros anyagcseretermékeket (hársfavirágzat, fekete bodza virágzat, kis ezerjófű levele). Az immunrendszert aktiválják a kasvirág (Echinacea) készítmények. Száraz köhögés ellen hatékonyak a nyálkaanyag tartalmú gyógynövények (fehér mályva stb. lásd alább). Minden háznál legyen kamillavirág, hársfavirág, bodza­virág meghűléses betegségek esetére ajánlja Rápóti  & Romvári “Gyógyító növények” könyve.

Néhány jellegzetes meghűlés elleni teakeverék alkotó

Fehér mályva gyökere

A fehér mályva, másik nevén orvosi ziliz (Althea officinalis), mályvafélék (Malvaceae) nyirkos, vizes területek 80-100 cm magas növénye. Gyökere karógyökér, idősebb korban elágazik, sokszor fél méternél is mélyebbre hatol. Nyálkás, fehér nedvű, enyhe illatú, édeskés ízű. Szórtállású bársonyos levelei kerekdedek vagy vese alakúak, többnyire karéjozottak. virágai a levelek hónaljában csomókban állnak. A szirmok színe rózsaszín, bíbor, sötétebb erezettel. Rendszerint egész nyáron át folyamatosan nyílik. A gyökér ősztől tavaszig gyűjthető. Begyűjtés után fél cm-es kockákra vágjuk a meghámozott gyökeret, majd kiteregetjük és megszárítjuk. A gyökérdrog nyálkaanyagot, keményítőt, cukrot, pektint tartalmaz nagyobb mennyiségben. Teakeverékekben gyakran használják. Hurutoldó, köhögéscsillapító hatású, gyomorproblémák ellen is hatásos.

Édesgyökér gyökere

Az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra), pillangósvirágúak (Lamiaceae) kertekben, szántókon, parlagokon is terem ez az 1-2 m magas növény. Karvastagságú karógyökere tarackoló. Gyökerének íze édes, illata enyhe. Levelei szárnyasan összetettek. Vöröses lila virágzata felálló fürt. Június-júliusban virágzik. Fiatal, még nem fásodott gyökerét ősszel, lombhullás után vagy kora tavasszal gyűjtik. A gyökeret tisztítjuk, hámozzuk, felaprítjuk, szárítjuk. Nyálkaoldó, vizelethajtó, vértisztító. Köptető, hashajtó. Gyomor- és bélfekély ellen is használják. Besűrített vizes kivonata a medvecukor.

Izsóp virágzó leveles hajtása

Az izsóp (Hyssopus officinalis), ajakosak (Lamiaceae)  a Földközi tenger vidékéről származik, nálunk 50 éve termesztik. A száraz, déli fekvésű domboldalakat kedveli. 30-50 cm magasra megnövő szára felemelkedő, talaj közelben fásodó. Keresztben átellenes levelei fényeszöldek, lándzsásak. Virágainak színe kék, rózsaszín vagy fehér. Legelterjedtebbek nálunk a kékvirágú fajták. Virágzó, leveles hajtásait gyűjtik a virágzás kezdetétől a fővirágzásig. (Virágzó hajtásai júliusban, sarjúhajtásai augusztus-szeptemberben arathatók.) Kiterítve szárítjuk légszárazra. Illóolajat, flavonoidokat, cseranyagokat tartalmaz a legnagyobb mértékben. Köhögéscsillapító, hörghurut ellen kiváló. Szélhajtó, étvágyjavító, vérnyomásemelő hatása is van. Étvágyjavító teakeverékekben, megfázás elleni keverékekben gyakori. Forrázata öblítő szerként torokgyulladás csökkentő hatású.

Kis ezerjófű virágzó leveles hajtása

A kis ezerjófű (Centaurium erythraea), tárnicsfélék (Gentianaceae) ritkás tölgyesekben, erdőirtásokban, réteken terem. Kétévesen gyakran tőlevélrózsás, szára 10-40 cm magas, átellenes szárlevelei tojásdadok. Álernyős, forrtszirmú, rózsaszín virágzata július-augusztusban nyílik. Üde, virágzó föld feletti részét gyűjtik. Kiteregetve, árnyékos helyen szárítjuk, majd újrakötegeljük. Forgatáskor a levelek könnyen lemorzsolódnak. Fő hatóanyagai glükozidok, amelyek kesernyés ízét adják. Étvágyjavító teakeverékekben a leggyakoribb. Vértisztító, salaktalanító. Komló helyett használják sörkészítésre. Gyomorkeserűk egyik alkotója.

Orvosi zsálya levele

Az Orvosi zsálya (Salvia officinalis), ajakosak (Lamiaceae) több alfaja vadon és termesztésben is megtalálható illatos félcserje. Karsztos hegyvidékeinken tömeges. Melegigényes, szárazságtűrő. Az 50-80 cm magas növény lándzsás levelei csipkés szélűek, molyhosak. Az alsó levelek nyelesek, a felsők ülők. Virágzás előtt (május végén), az új hajtások megjelenésekor (július vége, október eleje) gyűjtik a fásodó szárrészt. A leveleket szárról lefosztva, szétteregetve szárítsuk. Illóolaj tartalmának béta-tujon tartalma feltételezetten rákkeltő hatású, ezért az ebben szegény fajták termesztését részesítik előnyben. A növény cseranyagokat, flavonoidokat, glükozidokat is tartalmaz. Teája fogínygyulladás, nyálkahártya gyulladás, torokgyulladás ellen kiváló. Szeszes kivonatát garatecsetelésre is használják. Más hatásai: pajzsmirigy túlműködés ellen, idegrendszeri eredetű izzadás ellen használják, ülőfürdőben aranyér ellen. Herpesz vírus ellenes hatását tudományos kísérletek bizonyítják. Influenza vírusok ellen is hatásosnak feltételezik tapasztalatok alapján. Lásd: Gyógyszerészet 51. 415-422. 2007.

Fekete bodza termése

Orvosilag bizonyított antivirális hatású gyógynövény a fekete bodza (Sambucus nigra), Pézsmaboglárfélék (Adoxaceae), amely kiállta a tudományos próbát is. Készítményei mind az influenza A, mind a B változata ellen hatásosak, ugyanakkor herpesz ellen is hatékonynak mutatkoztak. Gyulladáscsökkentő hatásai is bizonyítottak. A kutatók úgy gondolják, hogy flavonoidjai a vírusok elszaporodása ellen hatnak, vagy a vírusok megtapadását gátolják. (Sambucus-komplex cseppek, 20 ml, TT. OGYI-HG-082). A termés H1N1 virus fertőzés gátlásáról tudományos folyóiratokban számoltak be: Phytochemistry. 2009 Jul;70(10):1255-61. Epub 2009 Aug 12.

Kúpvirág fajok (Echinacea spp.)  hajtása, gyökere

A kúpvirág (Echinacea) nemzetség, fészekvirágzatúak (Asteraceae), 8 fajáról kimutatták, hogy hatásos herpesz vírus ellen (HSV). Leghatékonyabbnak az E. pallida bizonyult var sanguinea bizonyult. A E. purpurea vizes gyökérkivonatának influenza vírus ellenes hatását is kimutatták. A kutatók felhívták a figyelmet arra is, hogy a különböző Echinacea készítmények vírusellenes aktivitása igen eltérő lehet. A hatás több összetevőnek is köszönhető. Többek közt a polifenoloknak. Lásd. Planta Med. 2002 Sep;68(9):780-3; Pharmaceutical biology 2005, vol. 43, no9, pp. 790-796.

Mecsek Meghűlés elleni filteres tea (OGYI 053/88) termék előállítója dr. Szabó László Gyula.

Összetétele: akácvirág, bodzavirág, citromfű virágos hajtás, hársfavirág, nyárfarügy, vöröshagyma szárítmány.

A Herbária meghűlés tüneteit enyhítő filteres teakeveréke.
A tea összetevői: orvosi ziliz gyökér, kerti kakukkfű levél és virág, hársfavirágzat, fekete bodza virág, igazi édesgyökér, édeskömény termés, orvosi ziliz levél. Nyákoldó, köhögéscsillapító, köptető, fertőtlenítő hatású.

Meghűlés idején a Herbária az alábbi mono gyógyteákat ajánlja folyadékpótlásra: Hársfavirágzat, Bodzavirág, Kamilla virágzat, Kerti kakukkfű, Útifű, Csipkebogyó, Borsmenta.

Teakeverék ajánlat: Meghűlés, nátha elleni teakeverék recept: Fehér mályva gyökér 20; Édesgyökér 15; Izsóp 10; Kis ezerjófű 10; Orvosi zsálya 10; Mályvavirág, bodzavirág, borsosmentalevél, hársvirág, kamillavirág, fűzfakéreg, sarlósgamandorfű 5 rész.
Forrás: Rápóti-Romváry: Gyógyító növények

Link ajánló: Borsmenta a gyógyászatban; Fahéj; Fekete bodza; Gyömbér; Hecsedli; Izsóp; A kamilla hungarikum;  Körömvirág;  Orvosi ziliz; Verbéna;

Fotó: cdn.ladycarehealth.com

The post Gyógyteákkal a meghűlés ellen appeared first on Kert Lap.

Különösen a karácsonytól újévig tartó időszak a nagy trakták, vendégeskedések ideje. Az alábbi fűszerek, akár itókában is, segítenek abban, hogy a mennyei eledelek elfogyasztásakor, nassolások alkalmával ne kelljen azonnal valamelyik reklámozott tablettához folyamodni. Tehát hölgyeim és uraim tessék bátran használni ezeket a nálunk is termő fűszereket, ha vendégeket várunk!

A fűszereket nem csak az ízük miatt fogyasztjuk. A fűszereket gyógyító erővel is bírnak, amelyekkel olyan tüneteket kezelhetünk, mint a felfúvódás, hasfájás, és egyéb emésztési problémák.

Az emésztéstjavító gyógynövények  keserűanyagot, illóolajat tartalmaznak, melyek fokozzák a nyálelválasztást ill. a gyomorsav termelődést, a bélnedvek termelődését. Az illóolajok és egyes keserűanyagok görcsoldó, gyulladáscsökkentő, gomba- és baktériumölő hatásúak. Bélmozgást fokozó és szélhajtó hatásuk segíti a gázok eltávozását.

Bazsalikom

A bazsalikom (Ocimum basilicum) virágzáskor levágott levelei és virágai illóolajokban gazdagok. Az európai bazsalikomfajták illóolaja főként metilkavikolt és linaloolt tartalmaznak. Emésztésserkentő, étvágyjavító, szélhajtó hatását teakeverékek alkotórészeként fejti ki. Közkedvelt ételízesítő.

Borsikafű

A borsikafű (Satureja hortensis) virágos hajtása, főleg karvakrol és cimol tartalmú illóolaja emésztést segítő, szélhajtó, fertőtlenítő hatású. Teakeverékek alkotórésze. Borspótló fűszer.

Ebruta

Az ebruta (Artemisia abrotanum) föld feletti szárított hajtását vagy levelét használják fel. Kellemes ízű fűszer. Hatóanyagai között eukaliptusz illatú eukaliptol, cseranyagok, keserűanyagok találhatók sok más mellett. Gyomorerősítő, étvágyjavító teakeverékek alkotórésze.

Édeskömény

Az édeskömény (Foeniculum vulgare) termése illetve anetolban gazdag illóolaja szélhajtó, emésztésserkentő, étvágyjavító, epehajtó, gyengén fertőtlenítő hatású. Termése teakeverékek alkotórésze, közkedvelt fűszer. Illóolaját a likőripar is hasznosítja.

Koriander

A koriander (Coriandrum sativum) termesztett változatának ikerkaszat termésének illóolaja símaizom göcsoldó, szélhajtó, emésztésjavító. Fűszerként használjuk.

Majoránna

A kerti majoránna (Majoranna hortensis) szárítot leveles, virágos hajtása illóolajának fő hatóanya a szabinénhidrát. Szélhajtó, bélpuffadás csökkentő, gyulladáscsökkentő hatása teakeverékekben érvényesül. Közkedvelt háztartási fűszer.

Paprika

A paprika (Capsicum annuum) kapszaicinben gazdag csípős fajtáinak termését használják. Étvágyfokozó, gyomorsavtermelést serkentő, emésztésserkentő hatású zöldség és fűszernövény. Chili paprika; Pirospaprika

Rozmaring

A rozmaring (Rosmarinus officinalis) virágos leveles hajtása főleg cineolt, kámfort, borneolt tartalmazó  illóolajban gazdag. Tartalmaz még fahéjsav származékokat, fahéjsav származékokat, terpéneket, keserűanyagokat is. Teakeverékekben epe- és szélhajtó, étvágynövelő hatású. A mediterrán konyha elmaradhatatlan fűszere.

Torma

A torma (Armoracia lapathifolia) gyökere a drog, amely többek közt mustárolajat, mustárolaj glikozidokat tartalmaz. Csípősségét a mirozinnak köszönhető. Ez az enzim a glikozidok hidrolízisében játszik szerepet. A torma gyomor és emésztési panaszok ellen ajánlott.

Üröm

Az egynyári üröm (Artemisia annua) hajtásaiból Indokínában gyomorerősítő teát készítenek. A fekete üröm üröm (Artemisia vulgaris) virágos, szárított hajtását használják, amely kesrűanyagot, illóolajat tartalmaz. Étvágyjavító, emésztésserkentő teakeverékek alkotórésze. A fehér üröm (Artemisia absinthum) virágos hajtása többek közt illóolaja és keserűanyag (abszint) tartalmának köszönhetően étvágyjavító és emésztésserkentő teakeverékek alkotórésze. Ürmösök és keserűlikőrök alapanyaga. A fehérürömben található tujonról itt olvashat.

A gyomorteákat általában étkezés előtt 1 órával kell fogyasztani (édesítés nélkül), hogy az emésztést serkentő keserűanyagok kifejthessék hatásukat. A teakeverékek elkészítésénél általánosságban elmondhatjuk, hogy 1 púpozott evőkanálnyi vagy 2 filter teakeveréket kb. 2,5 dl forrásban lévő vízzel leöntve, letakarva történő 10 perc várakozás után fogyaszthatók. Az Emésztést elősegítő teakeverékről szóló Herbária cikk itt olvasható.

The post Emésztésserkentő fűszerek appeared first on Kert Lap.

A moringa fa tetőtől talping haszonfa. Levele igazi szuper élelmiszer. Az egyik leggazdagabb tápanyagforrás. Energetizáló, lúgosító, gyulladáscsökkentő, hogy csak néhány gyógyhatását említsük. De az egész fa fogyasztható a gyökerétől a terméséig. Próbálkozhatunk tartásával mi is.

A moringafélék (Moringaceae) családjába több mint egy tucat faj tartozik. A növények őshazája Arábia, Afrika (Togo, Benin, Szenegál, Kenya, Tanzánia, Malawi, Niger), Nicaragua, Mexikó, Srí-Lanka Malajzia és Fülöp szigetek. A Moringa nemzetség több tagja haszonnövény.

A Moringa nemzetségbe tartozó csodafa (Moringa oleifera) további nevei többek közt dobverőfa (dobverőre emlékeztető termése miatt), lóretekfa (tormaként fogyasztható gyökerei miatt). A fa gyors növekedésű, magassága 10 méter körüli. Koronája ernyő alakú. Apró leveleivel a piacokon találkozhatunk. Magvai hosszú, dobverő formájú hüvelytermésében találhatók. A zsenge hüvely zöld színű, idővel barna színű, kemény héjjá érik. Fája fehéres, parafaszerű.

Moringa fa, a haszonfa

Az Egészségtudomány 2011. évi 3. számában megjelent cikk így számol be erről a haszonnövényről:

Gyakorlatilag a teljes fa felhasználható.

Gyökerét az európaiak torma helyett fogyasztották Indiában. Ma azonban már nem használják erre a célra, mivel kimutatták, hogy többféle mérgező alkaloidot is tartalmaz.

Spenóthoz hasonló leveleit a legtöbb országban zöldségként, salátaként, savanyúságként és fűszerként fogyasztják. A csodafa levele az alultápláltság elleni programokban gyakran szerepel. Például gyermekéhezés elleni program keretében használják a porított leveleket. A levelek vitaminban (A, B, C), fehérjében és ásványokban (kalcium, vas) és fehérjékében gazdagok. A hajtás és a levél állattakarmány, különösen kecskék takarmányozására használják.

Káliumban és kalciumban gazdag virágait párolva fogyasztják, vagy vajban sütik.

Magja olaj- és koaguláns (pelyhesítőszer) forrás. A magvak olajtartalma 19-40 %. Az oliva olajhoz hasonló olaj palmitin, stearin, dokozén, és olajsavakat tartalmaz. Az olajat étkezési céllal használják, illetve a kozmetika ipar hasznosítja. A magvakból préseléssel kinyert olajkivonás után visszamaradt olajpogácsát szerves trágyaként használják. Magvait mogyoróként fogyasztják Malajziában.

A moringa fa népgyógyászati felhasználása

A növénynek fontos szerepe van a nyugat-afrikai és ázsiai népgyógyászatban. Az indiai orvoslásban hasi vizenyő, kígyómarás, reuma ellen, és keringésjavítóként alkalmazzák. Az ősi szanszkrit írások szerint az ajurvédikus gyógyításban a növény minden részét felhasználták betegségek sorának gyógyítására. A fiatal fák gyökereit ma is használják bőrpír ellen, szélhajtóként, emésztésserkentőnek, magzatelhajtónak. Külsőleg torokgyulladás ellen. A virágok és a gyökerek glikozinolát tartalma baktériumölő hatású, hatékonynak bizonyult kolera kezelésében. A virágokat epehajtónak, vizelethajtónak használják. A leveleket skorbut és légzőszervi betegségek ellen, a levélből készült pépet sebek gyógyítására használják, a levélkivonatot fertőtlenítésre és malária ellen alkalmazzák. A levél alkoholos kivonatának fájdalomcsillapító hatását, vizes kivonatának HIV elleni antivirális hatását, a gyökerek alkoholos kivonatának ízületi gyulladás ellenes hatását mutatták ki kutatók. Forrás: www.wiley-vch.de

 Moringa fa magja, mint természetes víztisztító

Az Enzyklopädie der Holzgewächse, Handbuch und Atlas der Dendrologie (2009) összefoglaló műben hosszabb leírás foglalkozik a moringa fával, amely említi a moringa fa magjának víztisztító hatását is.

A csodafa magja olyan szerves flokkulánst tartalmaz, amely természetes úton lebomlik, és olcsó víztisztítást tesz lehetővé a fejlődő országokban. A flokkuláns előállítása és használata egyszerű. A szárított termés magját megőrlik, és hozzákeverik a vízhez. Az ülepítés után a vízben található baktériumszám erőteljesen csökken. (a víztisztító derítésről itt olvashat)

Későbbi kutatások keretében az Uppsalai Egyetem munkatársa nemzetközi együttműködés keretében végzett kísérleteikben kimutatták, hogy a magkivonat víztisztító hatása jobb, mint a hagyományos koaguláló szereké, továbbá meghatározták a víztisztításhoz használható optimális magkivonat mennyiségét is. A szennyvíz tisztítás ezen módját hamarosan több fejlődő országban is bevezetik.

Moringa fa házi nevelése

Green Deane, a vadon termő tápláléknövények guruja, eattheweeds.com oldalán ír a moringa fa tartásáról is. A moringa fa levelei frissen (saláta), párolva (spenót) szárítva fűszerként, teaként fogyaszthatók. A kapható táplálék kiegészítőkön kívül magvait is beszerezhetjük pl. online vásárlással. Ha saját magunk akarjuk tartani, nem könnyű feladatra vállalkozunk. A mi éghajlatunkon ugyanis szabadban nem tartható, mert 15 fok alatt a növény kipusztul. Miután nagy, erőteljes gyökérzetet fejleszt, és rendkívül gyorsan fejlődik, hamar kinövi a helyét. Gyors fejlődése egyben előnye is. Hiszen hamarosan „fogyasztható” fává serdül. A magvak hamar csíráznak, főleg, ha előzetesen egy napra vízbe áztatjuk őket. Laza, szerves anyagban gazdag talajban a növény nagyon gyorsan fejlődik. Már a magvetés évében kis, virágzó fácskává serdül. De edényben, dézsában tartva a növekedését korlátozhatjuk valamennyire. Ehhez járul még a metszéssel való kordában tartás. 30-50 cm átmérőjűú edénybe három magot ültethetünk. Talaját tartsuk nedvesen,cserepét állítsuk világos helyre. Kb.10 nap elteltével megjelennek a csíranövények. HA elérte 2 méteres magasságot, a középső hajtást kicsíphetjük, hogy bokrosodásra ösztönözzük, így a növekedésének is valamennyire korlátot szabunk. Ezt tovább fenntarthatjuk, ha a hajtáscsúcsot rendszeresen kicsípjük és az ágait kb. felére visszavágjuk. A fogyasztásra érett fácskáról lemetszett hajtásokat fejtetőre állítva kiszáríthatjuk, a megszáradt leveleket begyűjthetjük, és felhasználhatjuk, de frissen is fogyaszthatjuk. Ha a fa bevált, ne feledjünk hajtást törni róla, mert gyorsan gyökeresedik, és ily módon dugvánnyal jól szaporítható.

 Moringa levelek házi felhasználása

A miracletrees.org a tea készít praktikáit taglalja. Ajánlata szerint a moringa leveleket 10-14 napig szobahőmérsékleten szárítva,  felhasználhatjuk illetve papírzacskóba tárolhatjuk. A kávéőrlőben megőrölt leveleket jól zárható edényben tarthatjuk. A porított vagy összetört levelekből teát készíthetünk. A levelek forrázatát cukorral, citrommal ízesíthetjük. 2dl vízhez egy evőkanál levelet számoljunk. A tea energetizáló, emésztésserkentő.

A ilovemoringa.com több receptet is közöl a levelek étkezési célú felhasználásához. A szárított moringa leveleket adhatjuk kenyértésztába, sajtos makarónihoz, főtt rizshez  keverhetjük. Rántottához, salátákhoz adhatjuk, szendvicsbe tehetjük a friss leveleket.

Link ajánló: Shan Tong császárfa

Fotó: echonet.org

The post Moringa fa appeared first on Kert Lap.